|
Szerdán Strasbourg-ban az
Európa Tanács parlamenti közgyűlése elfogadta a magyar
kedvezménytörvénnyel kapcsolatos határozatot.
HATÁROZAT
1. A közgyűlés
kedvezően fogadja, hogy az anyaállamok más államokban élő
kisebbségeiknek kulturális, etnikai, nyelvi önazonosságuk megőrzéséhez
segítséget nyújtsanak. Ugyanakkor a közgyűlés hangsúlyozni kívánja,
hogy az anyaállamoknak ügyelniük kell arra, hogy azon államok is elfogadják
a segítség nyújtását, mind formájában, mind tartalmában, amelyek területén
a kisebbségek élnek, s amelyekre a nemzeti kisebbségek védelméről
szóló keretegyezményben foglalt alapvető szabályok érvényesek.
2. A közgyűlés úgy ítéli
meg, hogy a kisebbségek védelme elsősorban annak az államnak a
feladata, ahol élnek. A közgyűlés kimondja, hogy a kisebbségvédelem
területén meglévő két- és többoldalú keretek, ideértve az európai
normákat is, elsődlegesnek tekintendőek. Az anyaországok úgy is
játszhatnak fontos szerepet kisebbségeik védelmében és megtartásában, hogy
gondot fordítanak a valódi nyelvi és kulturális kapcsolat fenntartására. Új
és korábban nem ismert, az anyaország által nyújtott kisebbségvédelmi
formák megjelenése pozitív irányt képvisel, amennyiben hozzájárul e
célkitűzések megvalósításához a nemzetközi együttműködés keretein
belül.
3. A 2001. június 19-én a
magyar Országgyűlés által elfogadott törvény célja az volt, hogy
megadja a segítséget, jelen esetben azoknak a magyar identitású
személyeknek, akik a szomszédos államok polgárai, és akik a magyar
"nemzeti" nyelvi és kulturális közösség tagjainak tekintik
magukat.
4. A törvény azoknak a magyar
"nemzetiségű" polgároknak nyújt kedvezményeket, akik a
következő szomszédos államok területén élnek: Horvát Köztársaság,
Szerbia és Montenegró, Románia, Szlovén Köztársaság, Szlovák Köztársaság és
Ukrajna. A törvény az Ausztriában élő magyarokra nem vonatkozik.
5. Az ET több fent említett
tagállama már elfogadott olyan törvényt, amely az anyaország által a
nemzeti kisebbségek számára nyújtott kedvezményes bánásmód elvén alapul.
6. A Velencei Bizottságnak az
anyaország által a nemzeti kisebbségek számára nyújtott
kedvezményekről készült jelentése alapján 2001. december 22-én
"egyetértési nyilatkozatot" írt alá a Magyar Köztársaság kormánya
és Románia kormánya, amely egyebek mellett kiterjeszti a magyarországi
foglalkoztatásra vonatkozó feltételeket és elbánást bármilyen
"nemzeti" identitású román állampolgárra.
7. A Velencei Bizottság
véleménye alapján kedvezményeket kizárólag a magyar közigazgatási szerv
által kibocsátott igazolvány alapján lehet nyújtani.
8. A közgyűlés a Velencei
Bizottság idézett jelentésére támaszkodva megállapítja, hogy külföldön,
szomszédos országban vagy másutt élő etnikai kisebbségek védelmében az
államok egyoldalú lépéseinek és minden ilyen jellegű törvénykezésnek a
következő alapelvek tiszteletben tartásán kell alapulnia: az államok
területi szuverenitásán, a pacta sunt servanda szabályán, a baráti és
jószomszédi kapcsolatokon és az emberi jogok és az alapvető
szabadságjogok tiszteletben tartásán, ideértve a hátrányos megkülönböztetés
tilalmát is.
9. A közgyűlés
megállapítja, hogy a törvény néhány szomszédos ország részéről bírálatokat
váltott ki a fenti elvek figyelmen kívül hagyása miatt. A legfőbb
kifogás a követett eljárás egyoldalú jellegére vonatkozott.
10. Fennáll továbbá, hogy a
"nemzet" fogalma, ahogy a törvény bevezetőjében szerepel,
bizonyos körülmények között olyan érzéseket kelt és úgy értelmezhető
az érintett országokban - bár ez téves értelmezés -, mintha a törvény nem
fogadná el a "nemzet" tagjait elválasztó államhatárokat, noha
Magyarország több olyan két- és többoldalú dokumentumot ratifikált, amely
elismeri az államok területi integritásának elvét, nevezetesen a
Magyarország és Románia valamint Szlovákia között hatályos
alapszerződéseket. A közgyűlés megállapítja, hogy mindezidáig nem
létezik Európában a "nemzet" fogalmának közös jogi definíciója.
11. A közgyűlés meg van
győződve arról, hogy a többi olyan pont, amely problémát vet fel,
mint a nem magyar identitású családtagoknak a törvény hatályába vonása, a
szomszéd államok többi állampolgárának kizárása a gazdasági és szociális
jellegű előnyökből valamint a kisebbségi szervezetek
bevonása a törvény végrehajtásába, talán elfogadható vagy módosítható lett
volna, ha előzetes megbeszélés és olyan kétoldalú egyezmény tárgyát
képezték volna, mint a Magyarország és Románia közötti Egyetértési
Nyilatkozat.
12.A. A közgyűlés
hivatkozik továbbá az EBESZ Nemzeti Kisebbségi Főbiztosának 2001.
október 26-i nyilatkozatára, melyben a főbiztos kinyilvánítja
aggodalmát olyan törvények miatt, mint a magyar, mert ezek
megkérdőjelezik a kisebbségvédelem terén elért eredményeket, és az
illető országban élő többséggel szemben hátrányos
megkülönböztetést vezetnek be. Az ilyen helyzetnek katasztrofális hatása
lehet magára a kisebbségre nézve, és az európai államok egymás közötti
viszonyára. A közgyűlés örvendetesnek tartja, hogy a magyar kormány és
az EBESZ Nemzeti Kisebbségi Főbiztosa között ismételten konzultációk
folytak.
12.B. A közgyűlés
tudomásul veszi és üdvözli, hogy a magyar Országgyűlés 2003. június
23-án módosította a szomszédos országokban élő magyarokról szóló
törvényt számos olyan ponton, amely korábban bírálat tárgyát képezte. Ez a
módosítás azonban nem kétoldalú tárgyalások alapján jött létre.
13. A Közgyűlés ezért
nyomatékosan kéri Magyarország kormányát és parlamentjét, hogy találjon
módot a 2001. június 19-i, a kisebbségeknek biztosított kedvezményes
bánásmódról szóló törvény további módosítására olyan formában, hogy az a
szomszédos országokkal történő tárgyalásokon és kétoldalú
egyezményeken alapuljon, megfeleljen a Velencei Bizottság javaslatainak,
valamint az EBESZ Nemzeti Kisebbségi Főbiztosa és a közgyűlés
által a jelenleg érvényben lévő törvényről kifejtett
bírálatoknak. Ezen túlmenően a közgyűlés felhív minden érintett
kormányt arra, hogy kezdjen érdemi tárgyalásokat, vagy folytassa azokat.
MTI 2003. június 26., csütörtök
|