A zsidó- és romaellenes előítéletek alakulása
az elmúlt tíz évben
2003. szeptember
A Magyar Gallup Intézet 1993 óta évente vizsgálja az antiszemita és a
romaellenes előítéletek alakulását Magyarországon. A vizsgálatoknak nem
volt külső megbízója, a Gallup saját költségén végezte el ezeket. Minden
évben ugyanazokat a kérdéseket tettük fel a személyes megkérdezések alkalmával,
és a mintavétel módszere is pontosan megegyezett, így az évek során szerzett
adatok összehasonlíthatóak.
Vizsgálataink természetesen csak a nyíltan vállalt előítéletekre
terjedhettek ki. A rejtett előítéletek feltárására irányuló, sok
kérdéssel, bonyolultabb módszerrel dolgozó, nagy költségekkel járó
szociálpszichológiai és pszichológiai tudományos vizsgálatokra csak külső
finanszírozó szervezet támogatása esetén vállalkozhattunk volna. Egy egyetlen
indikátorra vonatkozó idősor nem helyettesítheti ezeket a kutatásokat, az
érvényesülő tendenciát azonban jól jelzi .
Adataink azt mutatják, hogy az elmúlt tíz évben a nyíltan vállalt
zsidóellenesség jelentősen visszaszorult Magyarországon. Amíg 1993-94-ben
még a felnőtt lakosság 14-15 százaléka mondta azt egy kérdőív adott
kérdésére válaszolva, hogy ő "nem kedveli a zsidókat", addig az
így nyilatkozók aránya 2002-ben és 2003-ban már csak 6-7 százalék volt.
A zsidókkal kapcsolatos előítéleteiket nyíltan vállalók aránya tehát
tíz év alatt kevesebb, mint a felére esett vissza Magyarországon.
A zsidóellenesség nyílt vállalása egyre kevésbé
elfogadott viselkedés Magyarországon.
A zsidó- és romaellenes
előítéletek alakulása Magyarországon (1993-2003)
(teljes felnőtt lakosság,
%)
A romákkal kapcsolatos nyíltan vállalt negatív vélekedésekben is szignifikáns
mértékű csökkenést figyelhettünk meg az eltelt tíz évben.
Az 1993-1995 közötti három évet jellemző 40-42 százalékos szintről
a 2001-2003 közötti három éves időszakban 36-38 százalékra csökkent azok
aránya, kik magikra nézve igaznak tartották azt a kijelentést, hogy
"idegenkedem a cigányoktól".
A nyíltan vállalt romaellenes előítélet csökkenése is statisztikailag
szignifikáns, bár mértéke jóval kisebb mérvű, mint a zsidókkal kapcsolatos
nyílt negatív vélekedés csökkenése.
Az 1995 és 2001 közötti hat éves időszakban - egyetlen év kivételével -
végig 10-11 százalék volt azok aránya, akik nyíltan vállalták azt, hogy ők
"nem kedvelik a zsidókat" és 40-45 százalék volt azok aránya, akik
azt mondták, hogy "idegenkednek a cigányoktól".
A kivétel számba menő évet 1997-ben (a Horn-kormány ciklusának vége
felé) figyelhettük meg, amikor a zsidókkal kapcsolatos előítéleteiket
nyíltan vállalók aránya 13 százalékra nőtt, a cigányokkal kapcsolatban
előítéletüket nyíltan hangoztatók aránya pedig 50 százalékra szökött fel.
Kapcsolódó oldalak
Generációk, értékek, szavazótáborok
Értékrendek és szavazótáborok.
Nemzet, vallásosság és tolerancia
Magyarok és romák. A Gallup
elemzése a romákkal szembeni idegenkedés szociológiai hátteréről
Módszertan
Idei felmérésünket a zsidó- és romaellenes előítéletekről
2003. szeptember 5. és 8. között végeztük az ország 69 településén. A
mintavétel a többlépcsős, rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei
szerint történt. A vizsgálat keretében 1012 felnőtt magyar állampolgárt
kérdeztünk meg.
A minta összetétele a nemek aránya, az életkori csoportok és a
településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli)
lakosságának összetételét.
A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb
eltéréseket, amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak,
úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk. Az ekkora elemszámú mintához
tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva
kisebb, mint +/- 3,2%..