Kurdi Krisztina

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális helyzete

Készült a József Attila Alapítvány felkérésére. Szerkesztette: Agárdi Péter

Budapest, 2001. november 17.

Az alábbi összeállítás nem foglalkozik a nemzetiségi hovatartozás elvi és statisztikai

kérdéseivel; a rendelkezésre álló hivatalos állami és szakértõi dokumentumokat, továbbá a

kisebbségi szervezetek által publikált adatokat tekinti alapvetõ forrásnak. A 2001-es

népszámlálás „végleges” számai még nem nyilvánosak s így nem idézhettük õket.

Mindazonáltal jelezzük: a nemzetiségi, etnikai önmeghatározás (identitás-vállalás), az

anyanyelv megnevezése és a ma is beszélt nemzetiségi nyelv három eltérõ szempontja alapján

jelentõsen különbözhetnek a nemzetiségi létszámok – kulturális vonatkozásban ugyanakkor a

civil szervezetekhez való tartozás és az iskolai aktivitás is döntõ.

Bolgárok

Az 1990-es népszámlálás adatai szerint 1370 fõ vallotta magát bolgár anyanyelvûnek,

saját szervezeteik adatai szerint azonban a hazai bolgár kisebbség lélekszáma meghaladja az

ötezret. A magyarországi bolgárok szétszórtan élnek az ország mintegy 170 településén de

Budapesten és környékén él kétharmaduk, elsõsorban a Csepel-szigeti Halásztelken,

Szigetszentmiklóson, de nagyobb számban élnek Miskolc környékén és Pécsen. A viszonylag

kis létszám és a szétszórt elhelyezkedés ellenére a hazai bolgárok megõrizték a századok

folyamán etnikai identitásukat és nyelvüket. Ennek valószínûleg az az oka, hogy mindenütt

etnikailag zárt tömbben és meghatározott foglalkozást ûztek (az ún. bolgá rkertészek). A

bolgárkertészek általában nagyvárosok szélén helyezkedtek el, ahol a kertet egy-egy család

üzemszerûen mûvelte, alkalmazva a modern zöldség- és gyümölcstermesztés fortélyait. Ezek

a bolgár kertészcsapatok néprajzilag egységesek voltak, Magyarországra elsõsorban két

községbõl, Polikraistébõl és Draganovóból érkeztek.

2

Civil szervezetek

A magyarországi bolgárok intézményeiket önfenntartóként üzemeltetik, a támogatásokat

adományokból gyûjtik össze és a bolgár állam is segít az intézmények fenntartásában. Mivel

anyagilag ilyenformán nem függnek a magyar államtól, sikerült megõrizni politikai

függetlenségüket és autonómiájukat. Jelenleg az országban 5 bolgár kisebbségi önkormányzat

mûködik, Budapesten kettõ, emellett Pécsett, Miskolcon, Halásztelken.

1996-ban a Bolgár Országos Önkormányzat létrehozta a Magyarországi Bolgárok

Kutató Intézetét, de az intézet munkája költségvetési támogatás hiányában jelenleg

meglehetõsen bizonytalan.

1914-ben alakult a Magyarországi Bolgárok Egyesülete, amelynek Pécsett és

Miskolcon is vannak szervezetei. A szervezet jogfolytonosan, megszakítás nélkül a mai napig

mûködik. 1957-ben épült fel az egyesületi székház, a Bolgár Kultúra Háza, ahol mûködik egy

bolgár nyelvû könyvtár is, amely azonban évek óta anyagi gondokkal küzd, ezért

könyvállományát nem tudja gyarapítani.

Oktatás

1910-ben alapították meg a bolgár iskolát, amely ma 12 évfolyamos iskola formájában

mûködik és 1992- ig teljesen a bolgár állam finanszírozta. 1992-tõl a magyar fél a tanulónkénti

normatív támogatást és a nemzetiségi kiegészítõ támogatást adja. 1997-ben elkészült egy

bolgár diákotthon terve is, amelyhez akkor a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium 5

millió forint támogatást is nyújtott, de a kivitelezés a kormányváltás után történt meg.

Az egyház közösségformáló tevékenysége is jelentõs, már 1932-ben a Vágóhíd

utcában felépült a bolgár templom és van egy kápolnájuk Pécsett is. Napjainkban a bolgár

ortodox egyháznak fontos szerepe van a kisebbség ünnepeinek megtartásában, ill.

hagyományaik õrzésében. A legjelentõsebb bolgár ünnep a május 24-e, amely a bolgár kultúra

és a szláv írásbeliség napja, ezt a Széchenyi-hegyen zenés táncos mulatsággal ünneplik.

Szintén jelentõs nap a hazai bolgárok életében február 1, Szent Trifon napja: a kertészek,

szõlészek védõszentjének napja.

3

Média

1992-tõl jelenik meg a Haemus c. kétnyelvû folyóirat és 1996-tól a Balgarszki vesztnik,

amely a Bolgár Országos Önkormányzat havi lapja. Az Országos Önkormányzat könyvkiadói

tevékenységet is folytat és évente kalendáriumot ad ki. 1996-ban Malko Teatro néven alakult

meg az elsõ bolgár színtársulat.

A televízió M1 csatornáján önálló bolgár nemzetiségi mûsor nincs, de a csatorna

Rondó címû mûsorának keretein belül havi rendszerességgel fél órás bolgár nyelvû

információs adást sugároznak. A kereskedelmi csatornákon nincsen semmilyen nemzetiségi

mûsor. A Magyar Rádióban 1998-tól heti 30 perc bolgár nyelvû adás hallható.

Cigányok, illetve romák

Magyarország legnagyobb lélekszámú kisebbsége a cigányság. Életmódjukat,

problémáikat tekintve nem összehasonlíthatók egyetlen más magyarországi kisebbséggel sem.

Ugyanakkor egészében roppant nehéz helyzetük, illetve a velük kapcsolatos elõítéletek és

diszkriminációk – amelyeknek vannak kulturális vonatkozásaik is – ma hazánk egyik

legsúlyosabb társadalmi és nemzeti problémája, konfliktusgóca.

A cigány kisebbség létszámára vonatkozó adatok meglehetõsen nagy eltéréseket

mutatnak. Az 1990-es népszámláláskor 142.683 személy vallotta magát cigány

nemzetiségûnek, szakértõi becslések szerint azonban számuk ma közel fél millió lehet, de

vannak olyan szervezetek is, amelyek számukat 7-800 ezerre teszik. Bizonyos prognózisok

szerint 2035-re – feltéve, ha a nem cigány lakosság számának csökkenési üteme is fennmarad

– a roma lakosság létszáma akár az összlakosság 10%-t is elérheti.

A magyarországi cigányság területi eloszlása nem egyenletes, bár mindenütt élnek az

ország területén. A legtöbben a keleti régióban Szabolcs–Szatmár–Bereg megyében, a

budapesti régióban és a dél-dunántúli régióban, Baranya, Somogy, Tolna megyében. Az

országban mindenütt megfigyelhetõ a cigányság városba áramlása és az ezzel együtt járó

gettósodás.

A hazai cigányság nem alkot egységes népcsoportot, három nyelvileg, sõt

életmódjukat tekintve is eltérõ csoportból állnak. A legnépesebb a magyarul beszélõ

romungróké, akik a hazai cigányság 77%-t alkotják. Soraikban nagyfokú differenciálódás

ment végbe, közülük kerülnek ki az ún. muzsikus cigányok, akik erõsen polgárosult, városi

4

életmódot folytatnak Többségük azonban ma is vályogvetéssel, mezõgazdasági és ipari

segédmunkákkal foglalkozik. A szocializmus éveiben nagy számban költöztek be Miskolcra,

Ózdra, Salgótarjánba, Tatabányára és Budapestre, ennek következtében a nagyipar

összeomlásával helyzetük rendkívüli mértékben romlott, szinte mindegyikük munkanélkülivé

vált.

A magyarországi cigányok kb. 11%-t alkotják a magyarul és egyúttal az ún. romani

nyelvet beszélõ oláh cigányok. Õk sem folytatnak vándorló életmódot, de nagy rokoni, baráti

kapcsolatokat tartanak fenn szerte az országban, de anyanyelvük révén szerte Európában is.

Elsõsorban kereskedéssel (régiség, használt autó) foglalkoznak és gyakran sikeres családi

vállalkozásokat hoztak létre. De éppen ennek következtében ebben a csoportban a legnagyobb

a vagyoni differenciálódás.

A harmadik, a románul és magyarul beszélõ csoport a beások, akik a Dél-Dunántúl

falvaiban élnek. Õk a földrajzilag a legkevésbé mobil csoport. A szocializmus éveiben a

Dunántúl mezõgazdasági és ipari nagyüzemeiben dolgoztak, így azok megszûnésével az õ

helyzetük is rendkívül megromlott, de mégsem annyira kiszolgáltatott, mint az országos

mércével mérve is elmaradott Szabolcs–Szatmár megyei régióban.

Oktatás

Ma már közhelynek számít, hogy az oktatás mennyire fontos a cigányság helyzetének

javításában. A különbözõ kormányok által hozott intézkedések, ösztöndíjak, pályázatok

azonban még mindig csak a cigányság egy vékony rétegéhez jutnak el. Pozitív jelenségnek

mondható, hogy némi elmozdulás tapasztalható a cigányság körében az iskolázottság

megítélése tekintetében. Egyre többek számára válik nyilvánvalóvá, hogy magasabb

iskolázottság nélkül nincs esélyük a társadalomba való beilleszkedésre, a feljebbjutásra.

Úgy tûnik, hogy a cigány tanulók beilleszkedését szolgáló kollégiumi rendszer

beválik, és hosszú távon is érdemes erre alapozni. A már mûködõ kollégiumok közül

példaértékû a pécsi Gandhi Gimnázium és Kollégium, amelyet a Gandhi Közalapítvány tart

fenn, és teljes beiskolázás esetén 350 fiatal oktatását tudja vállalni. A Gandhi Gimnázium

céljának tekinti, hogy kulturális sokféleségre nevelõ intézetté váljon és kinevelje a cigányság

ügye iránt fogékony értelmiségi elitet. Az intézményben beás és romani nyelve t is oktatnak.

Hasonlóan sikeres vállalkozás a Collegium Martineum, amelyben középiskolás cigány

fiatalok élnek, és elsõsorban a dél- magyarországi cigány fiatalok számára biztosít tanulási

lehetõséget. Ebben az intézményben is van mód beás és romani nyelv tanulására.

5

További típusa a kollégiumoknak az, amely általános iskolások elhelyezésére szolgál.

Ilyen a nyírteleki Általános Iskola mellett mûködõ „Kedves Ház”, az edelényi Alapítványi

Munkaiskola Kollégiuma, a csapi Általános Iskola Kollégiuma és a szolnoki Roma Esély

Alapítványi Szakiskola Kollégiuma.

Speciális, a cigányság számára kialakított oktatatási programmal rendelkeznek az

alábbi iskolák: a Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Iskola, amely a 8 osztályt végzett roma

fiataloknak ad szakképesítést, a Józsefvárosi Tanoda, amely a VIII. kerületi roma gyerekek

továbbtanulását segíti, a szolnoki Roma Esély Alternatív Alapítványi Szakiskola és az

edelényi Alapítványi Munkaiskola.

Civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok

Az 1994-es önkormányzati választások következtében 477 helyi cigány kisebbségi

önkormányzat jött létre. Budapesten a kerületek kisebbségi önkormányzatai közvetett

választások révén létrehozták a Fõvárosi Cigány Kisebbségi Önkormányzatot. Az 1998-as

választások után 764 helyi cigány kisebbségi önkormányzat alakult.

1999-ben alakult meg az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a jelölések

során a Lungo Drom Választási Szövetség, a Roma Parlament, a Roma Társadalmi

Összefogás és a Függetlenek állítottak jelölteket. A választások után kiderült, hogy a teljes

testület és az elnök is /Farkas Flórián/ a Lungo Drom Választási Szövetségbõl került ki.

Többek között emiatt is állandóan meglévõ konfliktusok vannak a különbözõ roma

szervezetek között, amelynek alapja részben a különbözõ magyarorszá gi cigány csoportok

közötti ellentétek lehet. Mint az elején is utaltunk rá: 3 jól megkülönböztethetõ csoport él

Magyarországon, és ezek nem tekintik egyenrangúnak egymást (pl. az oláh cigányok a

leginkább „megvetett”), ami egyes kutatók szerint ez indiai kasztrendszerbõl átöröklött

hierarchia továbbélése. Errõl az összefüggésrõl viszonylag keveset lehet – különösen

kívülállónak – tudni, de megléte jelentõsen nehezíti a magyarországi cigánykérdés

megoldását.

Az elsõ alternatív cigány szervezõdések 1989-ben jelentek meg; az elsõ, nyíltan

politikai célokat szolgáló szervezõdés a „Phralipe” volt. Nem az összcigányság érdekeit

képviselte, hanem csakis a tagjaiét. A rendszerváltás után több mint kétszáz cigányszervezet

jegyeztette be magát a Cégbíróságon, számuk azóta tovább nõtt; ma már szinte

áttekinthetetlen, hogy pontosan hány cigány érdekképviseleti szervezet van Magyarországon.

6

Ennek a sok szervezetnek az egységesítésére jött létre 1991-ben Zsigó jenõ vezetésével a

Roma Parlament, de az akkori hatalom igyekezett megosztania cigányságot: néhány héttel a

Roma Parlament megalakulása után az MDF kezdeményezésére megalakult a Cigányok

Érdekvédelmi Szövetsége, majd az MSZP támogatásával megszületett a Cigány Fórum. A

cigányszervezetek megosztottsága, illetve az erre való politikai rájátszási törekvés az 1994-es

választások után is tovább folytatódott.

1995 óta mûködik sikeresen a Horváth Aladár által vezetett Roma Polgárjogi

Alapítvány, amely céljául tûzte ki a magyarországi romák társadalmi és jogegyenlõségének

elõsegítését. Az alapítvány tevékenységének fontos része a Roma Universitás és

Szabadegyetem, amely roma egyetemisták, fõiskolások számára szervez kulturális

programokat.

A cigány kultúra értékeinek gyûjtését és dokumentálását tûzte ki célul az 1987-ben

alakult Cigány Mûvelõdési és Módszertani Központ, a Romano Kher.

A különbözõ roma szervezetek már évek óta terveznek egy, a cigányság történelmét,

kultúráját, néprajzát bemutató roma múzeumot, amely elõsegítené a romákról a többségi

társadalomban kialakult téves szemlélet eloszlatását. 1995 óta mûködik is egy csoport a

Néprajzi Múzeumban, amely elõkészíti a majdani múzeum gyûjteményét.

Egyéb fontosabb országos kulturális egyesületek és szervezetek: a „100 tagú”

Budapesti Cigányzenekar Országos Kulturális Egyesület, Cigány Tudományos és Mûvészeti

Társaság, Demokratikus Roma Szervezet, „Eötvös József” Cigány–Magyar Pedagógiai

Társaság, Közéleti Roma Nõk Egyesülete, „Lungo Drom” Országos Érdekvédelmi

Cigányszövetség, Országos Cigány Információs és Mûvelõdési Központ (itt alakulna meg a

jövõben az elsõ cigány színház).

Média

A hazai cigány szerveze tek gyakran felvetik azt a problémát, hogy a cigányság megjelenítése

a médiákban meglehetõsen egyoldalú. A legtöbbször bûncselekmények kapcsán, negatív

kontextusban ábrázolják õket. Jellemzõ volt a média magatartására a zámolyi ügy kapcsán is:

sok csatorna hazaárulóként, gyilkosként ábrázolta õket. Pozitív jelenség viszont, hogy a média

„felkapta” a romakérdést, nagyságrendekkel többször foglalkozik velük, mint akárcsak az

elmúlt néhány évben, érzékeltetve, hogy a romakérdés össztársadalmi kérdés is.

Médiakutatók elemzései szerint a hazai médiumokban a romakérdés elsõsorban mint

szociális probléma jelenik meg, kevésbé mutatnak be sikeres roma vállalkozókat és szinte

7

egyáltalán nem mutatnak be olyan helyzeteket, ahol a romák aktívan befolyásolják saját

sorsukat. A médiumokban nem vagy alig vannak cigány származású bemondok,

mûsorvezetõk.

A Magyar Televízió heti 1 alkalommal közvetít roma nemzetiségi adást – 25 percben.

A Magyar Rádió „Cigányfélóra” címû mûsorának stabil, 170 ezres hallgatósága van. Az idei

évben végre elnyerte a frekvenciát a „Rádió C”, amely fordulatot jelenthet a cigányság média

megjelenésének történetében, bár máris éles viták szikráztak fel körülötte még a liberális,

baloldali érzületû értelmiségen belül is.

A magyarországi cigányságnak két jelentõs havi lapja van, az „Amaro Drom” és a

„Lungo Drom”, de olvasottságuk igen alacsony ( 0,2% és 0,3%).

Görögök

A görögök több hullámban érkeztek Magyarországra. A középkor óta jelenlétük

folyamatos, mivel a magyar uralkodók a görög kereskedõket sokszor különféle

kiváltságokban részesítették. II. József türelmi rendeletének következtében a 18. század

végére már 30 egyházközséggel és 26 iskolával rendelkeztek. A reformkorban és a 19. század

folyamán néhány görög család – pl. a Sina, Háris, Nakó, Murati – kiemelkedõ szerepet

játszott az ország társadalmi és gazdasági életében.

A görögök utolsó hulláma 1948–50-ben érkezett Magyarországra: ekkor több ezren

menekültek el a polgárháború elõl a volt szocialista országokba. Az emigránsokat a görög

állam 1970-ben megfosztotta állampolgárságuktól, amelyet azonban a 80-as években

bekövetkezett politikai fordulat után visszakaptak, és többség vissza is tért hazájába.

Jelenleg – saját szervezeteik becslése szerint – 4-5 ezer fõ lehet a magyarországi

görögök száma, az 1990-es népszámlálás szerint 1640-n vallották magukat görög

anyanyelvûnek. A magyarországi görögök nem összefüggõ tömbben élnek az ország

területén, hagyományosan legfontosabb központjuk maradt Budapest, jelentõs közösségeik

élnek Miskolcon, Sopronban, Budaörsön, Szegeden, Tatabányán és Egerben.

Civil szervezetek

Legjelentõsebb civil szervezetük a magyarországi Görög Kulturális Egyesület, de

napjainkban a legfontosabb kultúra és identitásmegõrzõ szerep inkább a kisebbségi

8

önkormányzatokra hárul. Az 1998-as választások után már 20 görög kisebbségi önkormányzat

jött létre.

Média

1995 óta jelenik meg a Kafeneio címû kétnyelvû lap a Görög Országos Önkormányzat

kiadásában. Görög nyelvû adások havonta egyszer láthatók az M1 Rondó címû, a

kisebbségeknek szóló magazinmûsorában, a rádióban 1998-tól sugároznak heti

rendszerességgel 30 perces görög nyelvû adást.

Oktatás

Önálló tannyelvû vagy kétnyelvû görög iskola nincs Magyarországon. Az oktatás szintje

megmarad a nyelvoktatásnál, amit a helyi kisebbségi önkormányzatok szerveznek ún.

vasárnapi iskola keretében.

Horvátok

A magyarországi horvát szervezetek becslése szerint kb. 80-90.000 a horvát

nemzetiségûek hazai létszáma Magyarországon. A napjainkban Magyarországon élõ horvátok

eredetüket tekintve nem képeznek egységes etnikumot: legalább 7, de egyes kutatók szerint

akár 12 különféle nyelvjárást beszélõ, öltözködésükben, kultúrájukban különbözõ

csoportokból áll a horvát nemzetiség, de mindegyik népcsoportot összeköti a közös római

katolikus vallás. A legnagyobb közösségeik Budapesten, Pécsett, Mohácson, Szegeden,

Baján, Szigetváron és Kalocsán találhatók. Az 1990-es népszámlálás szerint két olyan

település van Magyarországon (Narda és Tótszentmárton), ahol a horvátok aránya meghaladja

a 75%-ot és hét olyan település van, ahol arányuk 50% és 75% között mozog (Szentpéterfa,

Tótszerdahely, Felsõszentmárton, Drávasztára, Ólmosd, Horvátsidány, Kópháza).

Oktatás

A magyarországi horvátok az óvodától az egyetemig kialakult oktatási rendszerrel

rendelkeznek. Mintegy 40 általános iskolában és két gimnáziumban (Budapesten és Pécsett)

9

van horvát nyelvû oktatás. A budapesti intézmény 1996-tól országos beiskolázású oktatási

központként mûködik, óvodával, általános és középiskolával, valamint diákotthonnal

kiegészítve.

Felsõfokú horvát oktatás több intézményben folyik Magyarországon.

Bölcsészettudományi kari képzésként Budapesten és Pécsett, tanárképzõ fõiskolaiként

Szombathelyen, Baján és Sopronban. Akárcsak a németeknél, a horvát kisebbség körében is

már évek óta felmerült az igény aziránt, hogy a tanárképzés mellett más felsõfokú, szakmai

képzésük is legyen. Elsõsorban idegenforgalmi, mezõgazdasági és közgazdász-szakemberek

oktatása lenne szükséges a számukra. Erre azonban nincsenek határozott kezdeményezések,

még költségtérítéses formában sem.

Civil szervezetek

Az 1998-as választások következtében országosan 74 horvát kisebbségi önkormányzat jött

létre, 1999-ben megalakult a Magyarországi Horvátok Országos Önkormányzatának új

testülete. Ezen önkormányzatok kiemelkedõ szerepet töltenek be a magyarországi horvátok

kulturális életének. A jelentõs számú hagyományõrzõ egyesület közül kiemelkedik a

budapesti Fáklya és Tamburica, a mohácsi Zora, a pécsi Tanac, a murakeresztúri Morica és a

szentpéterfai Gradistyei Kulturális Egyesület.

Média

A Magyarországi Horvátok Szövetsége és a Magyarországi Horvátok Országos

Önkormányzata közös kiadásban jelenteti meg havi rendszerességgel a Hrvatski Glasnik címû

lapot, az idõszakos kiadványok közül kiemelkedik a Rijec címû irodalmi és a Zornica c.

katolikus lap.

Horvát nyelvû rádió és televíziós szerkesztõségek Pécsett mûködnek. Horvát nyelvû

rádióadás heti 840 perces idõtartamban készül, tévéadást horvátul heti 25 percben sugároznak

az M1-es csatornán. Fontos még megemlíteni a Pécsett 1994 óta mûködõ Horvát Színházat,

amely a Horvátországon kívüli egyetlen horvát nyelvû színház.

10

Németek

Az 1990-es népszámláláskor 30.824 fõ vallotta magát német nemzetiségûnek, ez a

szám a kutatók, a különbözõ kisebbségi szervezetek szerint azo nban jóval több, egyes

magyarországi német szervezetek szerint akár 200-220.000-t is elérheti. Jól mutatja a

számadatok körüli bizonytalanságot az a tény is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal

MAPSTAT számításai szerint 1980-ban 31.231, 1990-ben viszont már 37.511 német

anyanyelvû magyar állampolgárt jegyeztek. A számok között eltérést nyilvánvalóan a még

meglévõ, de a rendszerváltás óta fokozatos „újra megtalált”, felfedezett önazonosság okozza,

hiszen egyre többen merik vállalni a hazai németség körében is származásukat, kultúrájukat.

A 2001-es népszámlálás hiteles adatai még nem állnak a nyilvánosság rendelkezésére.

A magyarországi németek az országban területenként elkülöníthetõ tömbökben,

nagyrészt olyan településeken élnek, ahol a magyarság többségben van, így elsõsorban a

Dunántúlon Baranyában, Tolnában, Gyõr–Moson–Sopron megyében, Fejér, Vas, Veszprém

megyében, Budapest környékén, Pest, Komárom–Esztergom megyében és Bács–Kiskun

megyében.

Nyelvhasználat, identitás

A német nemzetiség gazdasági, társadalmi szerkezete napjainkra teljesen megváltozott az

1945 elõtti idõszakhoz képest. A nácizmus, majd a kitelepítésekkel kapcsolatos

meghurcoltatások emléke és a szocialista rendszer asszimilációs kényszere sokkot okozott. A

hagyományos foglalkozási szerkezet átalakult, a mezõgazdasági, ipari tevékenységet feladva

egyre többen tértek át értelmiségi pályákra és ezzel együtt a városi életmódra is. Ennek

természetes velejárója volt a nyelvvesztés, a dialektusok elhalása, ami napjainkra már

visszafordíthatatla n folyamat.

A tendencián alapvetõen nem változtatott az 1956 óta kiépített németnyelvû

tömegtájékoztatás rendszere, a napjainkban már számos német nyelvû óvoda, a 11

nemzetiségi középiskola és az 1985-ben megalakított szekszárdi német színház sem. Területi

és szociális különbségek ugyan ezen a téren is mutatnak eltéréseket; megfigyelhetõ, hogy a

falvakban, zárt közösségekben is egyre inkább elismerik, hogy a nyelvjárások mára

elvesztették a funkciójukat.

A rendszerváltás érezhetõ fordulatot hozott a hazai németek életében is. Már a 80-as

évek közepén is megfigyelhetõ volt a német irodalmi nyelv elõtérbe kerülése és egyre

11

nagyobb térnyerése nemcsak a német kisebbség körében. A 90-es évek elején ez tovább

fokozódott, hiszen a német nyelv presztízse, gazdasági életben betöltött szerepe ugrásszerûen

megnõtt. A német nyelv ismerete karrierlehetõséget, biztos megélhetést is jelenthetett, és ez a

német kultúra és identitás revitalizációjához vezetett. Knipf Erzsébet és Erb Mária kutatásai

bizonyítják, hogy azokban a családokban, ahol a szülõk már elvesztették német

nyelvtudásukat, nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy gyerekeik legalább iskolai úton

megtanuljanak németül. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a hazai németség körében a

német vezet – szemben az országosan legnépszerûbb angollal. Vizsgálatok kimutatták azt is,

hogy a német identitással igen erõs az érzelmi kötõdés jár együtt, ami valószínûleg tovább fog

erõsödni a következõ években. Néhány éve figyelhetõ meg az a jelenség, hogy – különösen

fiatalok – újból felveszik eredeti német vezetéknevüket, elhagyva a szülõk- nagyszülõk által

felvett magyar nevet.

A kutatások ma még nem tudnak pontos választ adni arra, hogy német standard vagy

más néven irodalmi nyelv mennyire lesz–lehet a késõbbiekben természetes anyanyelve a

hazai németségnek (mivel az új, értelmiségi generáció számára ez a nyelv már intézmények

közvetítésével tanult nyelv) és kérdéses, hogy mennyire válhat az identitás részévé.

A rendszerváltás után mind anyagi, mind erkölcsi szempontból jelentõs mértékben

segítette a hazai német kultúra újraéledését a Németországból, Ausztriából érkezõ támogatás.

A magyar kormány már 1987-ben közös nyilatkozatot fogadott el a Német Szövetségi

Köztársaság kormányával a magyarországi német kisebbség támogatásáról. 1992-ben ez a

kétoldalú egyezmény jelentõsen kibõvült. Németországban a Külügyminisztérium foglalkozik

a különbözõ államokban élõ németek ún. „közösségerõsítõ” támogatásával, ami

meghatározott területekre irányul. Így elsõsorban az oktatás, képzés és az idõsek ellátása

élvez prioritást. Számos nyugdíjasházat alapítottak az ország különbözõ pontjain, de emellett

kórházak felszerelését, kulturális központok létrehozását, ifjúsági táborok szervezését,

templomok felújítását is finanszírozta a német állam. Az egykori kitelepítettek közül

néhányan visszatértek Magyarországra, bár ez a jelenség már csak az érintett generáció

elöregedése miatt nem túl gyakori. Direkt gazdasági céltámogatást a német állam nem nyújt,

legfeljebb a fiatal vállalkozók számára szerveznek egy-egy szakmai továbbképzést,

tanulmányutat. A Schröder-kormány az utóbbi években csökkentette a Kelet-Európában –

elsõsorban a volt Szovjetunió területén – élõ németek támogatását. Újabban a kisebbségi

ügyekben Európában sok szempontból példaértékûnek tekintett Dél-Tirol nyújt (elsõsorban

iskoláknak) anyagi, technikai segítséget.

12

Oktatás

A statisztikai adatokat vizsgálva a magyarországi németek intézményhálózata kielégítõnek

tûnik. Ez elsõsorban akkor szembetûnõ, ha a német nyelvet tanulók számát vizsgáljuk. A

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal adatai szerint Magyarországon 350.000 általános

iskolás tanulja a német nyelvet. A számok azonban ebben az esetben megtévesztõk, hiszen a

német nyelv már korábban vázolt népszerûsége miatt a nem német származású szülõk is

szívesen íratják gyermeküket kétnyelvû vagy kisebbségi tanterv szerint oktató iskolákba.

Jelenleg három önálló német nemzetiségi és nyolc nemzetiségi tagozattal rendelkezõ

gimnázium mûködik: a budapesti Német Nemzetiségi Gimnázium, a pécsi Lõwey Klára

Gimnázium, a pécsi Magyar–Német Nyelvû Iskolaközpont, a bajai Magyarországi Németek

Általános Mûvelõdési Központ, a bácsalmási Hunyadi János Gimnázium és

Szakmunkásképzõ, a móri Táncsics Mihály Gimnázium, a soproni Berzsenyi Dániel

Evangélikus Líceum, a budaörsi Monoskola, a pilisvörösvári Német Nemzetiségi Gimnázium

és Külkereskedelmi Szakközépiskola, a gyönki Tolnai Lajos Gimnázium, a veszprémi

Lovassy László Gimnázium); illetve 8 olyan felsõoktatási intézmény, ahol pedagógusdiplomát

lehet szerezni. A Kisebbségi Közalapítvány a közép- és felsõfokú oktatásban

résztvevõ nemzetiségi fiatalokat ösztöndíjban részesíti. A német kisebbségi önkormányzati

vezetõk a közalapítványi rendszert nem tartják megfelelõnek, mert ez az érintett tanulóknak

csak mindössze egyharmadát juttatja valójában támogatáshoz.

A Német Kisebbségi Önkormányzat által végzett 1998–1999. évi felmérés azonban

számos hiányosságot, problémát is felfed. Általános gond mind általános, mind a

középiskolákban a személyi és anyagi feltételek hiánya, továbbá hogy a közalkalmazotti

törvény a kisebbségi iskolákra nem terjed ki. Az állam által nyújtott fejkvóta-támogatás sem

teljesen áttekinthetõ, az önkormányzat vizsgálata szerint az iskolák 70%-a nem adott pontos

felvilágosítást arról, hogy a ne mzetiségi oktatásra adott fejkvótát mire és hogyan használja fel.

Az ún. kétnyelvû oktatásban gondot okoz a szaktantárgyak oktatása a tanárok nyelvi

kompetenciájának hiánya miatt. Számos tantárgyat csak részben oktatnak német nyelven, az

órák zöme magyar nyelven folyik. A Pécsi Tudományegyetem nemzetiségi német szaka

valójában nem tudja megoldani a középfokú szaktanár-utánpótlást, mivel ez nem terjed ki a

szaktantárgyakat német nyelven oktatni tudó tanárok képzésére. Ennek a problémának a

megoldására javasolja egy, a kisebbségi önkormányzat által rendelt tanulmány az ún. „utazó

tanárok” rendszerét vagy regionális kisebbségi iskolaszövetség létrehozását.

13

Gondot okoz a hazai németségnek a nem tanári jellegû felsõfokú képzés hiánya is,

hiszen jelenleg felsõfokon csak német nemzetiségi nyelvoktató szak van. Óriási igény lenne

állami finanszírozású németnyelvû orvos-, közgazdász-, jogász- stb. képzésre is, mely a

jelenlegi keretek között megoldhatatlannak látszik. Létezik ugyan speciális németnyelvû

orvos- és jogászképzés a Pécsi Tudományegyetemen, de a magas tandíj miatt ezt a hazai

németek számára nem tekinthetjük megoldásnak, ezt jól bizonyítja az a tény is, hogy a szakot

szinte kizárólag külföldiek látogatják. A német kisebbségi önkormányzat véleménye szerint a

felsõoktatás problémájára egy, a Budapesten mûködõ Közép-Európai Egyetem /CEU/

mintájára felépülõ szabadegyetem lehetne megoldás.

Német kisebbségi önkormányzatok

A rendszerváltás elõtt a magyarországi németek érdekvédelmi szerve az 1955-ben létrehozott

Magyarországi Németek Szövetsége volt. 1985-ben alakult az elsõ német egyesület, a pécsi

székhelyû Nikolaus Lenau Kulturális Egyesület, melyet egyre több hasonló, a kulturális

örökség ápolására létrejött társaság alapítása követett. Az egyesületek 1992-ben Tengelicen

megtartott konferenciájukon már a politikai szervezõdés gondolatát is felvetették. Az 1994-es

elsõ önkormányzati választások nyomán 164 német önkormányzat alakult országszerte, és

1995-ben megalakult a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, 53 fõs testülettel.

Az 1998-as választások után a német kisebbségi önkormányzatok száma jelentõsen

megnõtt, számuk 281-re emelkedett. Mindazonáltal – a fiatal magyarországi politikai

többpártrendszer természetének megfelelõen – sokan a politikai karrierépítés lehetõségének, a

támogatások megszerzésének egyfajta módját látták–látják a kisebbségi önkormányzatok

rendszerében, részben ezzel is magyarázható – nem csak a német kisebbség esetében – az

önkormányzatok számának ugrásszerû növekedése. De megfigyelhetõk rendkívül pozitív

jelenségek is: ma már egyre több jól képzett, felkészült kisebbségi önkormányzati szakember

van, akik megtanultak élni az önkormányzati rendszer és a kisebbségi törvény lehetõségeivel

és a helyi városi testületek döntéshozatalában is aktívan és eredményesen tudják képviselni a

németség érdekeit. A helyi kisebbségi önkormányzatok saját bevétellel nem rendelkeznek,

teljes mértékben a költségvetési támogatástól függnek. Ez alól kivételt csak a nagyobb

városokban megválasztott önkormányzati testületek képeznek.

A hazai kisebbségek között különösen a németek körében lenne igény az

intézményfenntartó szerepkörre, amire már példa is akadt: Törökbálinton a helyi Német

Kisebbségi Önkormányzat 1997 szeptemberétõl vette át a német óvodát. Ilyen szintû

14

kezdeményezésre az ország különbözõ területein élõ német önkormányzatoknál is lehet közös

akarat. A közeljövõ céljai között nevezték meg a szekszárdi Német Színház kisebbségi

önkormányzat általi mûködtetésének lehetõséget. A hazai németek körében ezért felmerült az

a kívánság is, hogy az 1993-as kisebbségi törvényt módosítva bõvítsék, ill. támogassák a

kisebbségi önkormányzatok intézményfenntartásának lehetõségét.

Civil szervezetek

Az egyesületi törvény megszületése óta számos kultúrcsoport, énekkar, táncegyüttes alakult.

Országos egyesületként mûködik a Magyarországi Német Írók és Mûvészek Szövetsége, a

Szent Gellért Magyarországi Katolikus Németek Egyesülete, a Jakob Bleyer Egyesület, a

Magyarországi Ifjú Németek Közössége, a Magyarországi Német Nemzetiségi Vállalkozók

Egyesülete és a Magyarországi Német Iskolaegyesületek Szövetsége.

Több alapítvány foglalkozik a német népcsoport nyelvének, hagyományainak

ápolásával, így a Magyarországi Német Néptánchagyományok Ápolása Alapítvány, a soproni

Német Óvoda Alapítvány. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1997-ben

alapítványt hozott létre „Német Kultúra Magyarországon” néven, melynek célja a németség

kultúrájának, hagyományainak megõrzése és a többségi nemzettel való harmónikus viszony

kiépítése. A Dél-Dunántúli Német Nemzetiségi Falusi Turizmus Egyesület a régió

fejlesztését, az ott lakók életkörülményeinek javítását tûzte ki célul.

1998-ban megalakult a Budapesti Német Színház Létrehozását és Támogatását

Szolgáló Közhasznú Egyesület, amely a fõvárosi német színjátszás hagyományait kívánja

felújítani. 1972-ben hozták létre Tatán a Német Nemzetiségi Múzeumot, ahol megtalálhatók

az ország valamennyi tájáról származó német emlékek. Jelenleg a múzeum súlyos

finanszírozási gondokkal küzd.

Média

1957 óta jelenik meg a hazai németség hetilapja, a napjainkban 3000 példányos Neue Zeitung.

A lap rendszeres melléklete a gyerekeknek szóló NZ Junior és kéthetente olvasható az

Ungarndeutsche Christliche Nachrichten. Az országos önkormányzat megbízásából adja ki a

Neue Zeitung 7000 példányban a Deutsche Kalender-t. Országos szinten több egyesület

jelentet meg újságokat, kiadványokat, pl.: Sonntagsblatt, Deutsche Bote, ugyanakkor több

helyi magyar lap rendelkezik német nyelvû melléklettel is. A Magyar Rádió Pécsi Stúdiója

15

napi 30 perces német nyelvû adást sugároz, valamint két és fél órás regionális adással is

jelentkezik. A budapesti rádió minden vasárnap sugároz egyórás német nyelvû mûsort.

Emellett több helyi rádió is sugároz rendszeresen német nyelvû adást (Baja, Mohács).

Ugyancsak Pécsrõl sugározzák a Magyar Televízió heti 30 perces német nemzetiségi adását,

az Unser Bildschirmet

Lengyelek

Az 1990-es népszámlálás szerint 3.788 fõ vallotta magát hazánkban lengyel

anyanyelvûnek, saját szervezeteik becslése szerint számuk 10-12 ezer lehet. Az 1900-as évek

elején még 150.000 lengyel élt Magyarországon, akik zömmel a kiegyezés utáni években jobb

megélhetést keresve jutottak el hazánkba. Az elsõ világháború után, amikor helyreállt a

lengyel függetlenség és létrejött az új lengyel állam, sokan visszatértek. Az 1939-es német

megszállást követõen ismét nagy lengyel menekülthullám érte el hazánkat. Számuk a háború

után kb. 24.000 lehetett, közülük az 1960–70-es években számosan repatriáltak, de sokan

asszimilálódtak.

A lengyel kisebbség ma szétszórtan él Magyarországon, jelentõsebb közösségeik

vannak Miskolc környékén, Székesfehérváron, Várpalotán, Szegeden és Pécsen, de

nagyrészük Budapesten él.

Civil szervezetek

Az elsõ lengyel egyesület már 1867-ben létrejött Budapesti Lengyelek Egyesülete néven,

majd 1874-ben alakult meg a Testvéri Segély Egylet. A háború alatt a legjelentõsebb

szervezetük a magyarországi Lengyelek Egylete volt, amely a menekültek gondozásával

foglalkozott. Hasonló feladattal jött létre a Magyar–Lengyel Menekültügyi Bizottság és a 30-

as években a Magyar–Lengyel Egyesületek Szövetsége.

A kisebbség képviseletét 1958-tól a Bem József Lengyel Kulturális Egyesület látja el,

1993-ban jött létre a lengyel kisebbség vallásos érdekeinek képviseletére a Magyarországi

Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete.

Az 1998-as választások eredményeként kilenc fõvárosi és huszonnégy vidéki

kisebbségi önkormányzat jött létre.

16

Oktatás

A lengyel nyelvet ún. vasárnapi iskola keretében oktatják, amelyet a Szent Adalbert Egyesület

és a Bem József Egyesület szervezett meg. Összesen 19 vasárnapi iskola mûködik szerte az

országban. Az Országos Lengyel Önkormányzat szeretne egy lengyel iskolát felállítani, ennek

szervezési munkái jelenleg is folynak az Oktatási Minisztériumon belül.

Média

1997-tõl adják ki a magyarországi lengyelek lapját, a Polonia Wegierskát. A Magyar Rádió

heti 30 perces lengyel nyelvû adást, 1998-tól pedig a Magyar Televízió havonta 8 perces

programot sugároz.

Örmények

Az 1990-es népszámlálás adatai szerint 37 fõ vallotta magát örmény anyanyelvûnek,

ugyanakkor az örmény identitás és származástudat alapján számuk sokkal nagyobb. A

különbözõ örmény szervezetek adatai szerint jelentõs eltérés mutatkozik a számok között, 3,5

ezertõl 10 ezerrel becsülik létszámukat. A magyarországi örmények a középkortól

folyamatosan jelen vannak Magyarországon. Elsõsorban kereskedõként érkeztek, telepedésük

után is elsõsorban ügyvédként, jogászként helyezkedtek el. A magyarországi örmények

jelentõs része Trianon után érkezett Erdélybõl, jelentõs városaik voltak Szamosújvár,

Ebesfalva. Sok menekült érkezett Törökországból is a 1915-ös tömeges népirtás elõl,

amelynek mintegy másfélmilliós örmény esett áldozatul.

Civil szervezetek

1919-ben alakult meg az elsõ örmény egyesület a Maszisz, lapjuk a Nor Dar volt. 1920-ban

hozták létre az elsõ közös (az erdélyi származásúakat, a „régóta” hazaiakat és a

Törökországból menekülteket integráló) egyesületüket Magyarországi Örmények Egyesülete

néven, amely 1952-ben megszûnt. A két világháború között a budapesti örmények külföldi

segítséggel alapították meg az Örmény–Magyar Kereskedelmi Részvénytársaságot. 1936 óta

folyamatosan mûködik a Világosító Szent Gergely Lelkészség, de az a alapításkor kápolnájuk

még nem volt.

17

Az államszocializmus évtizedeiben az örmények csak a Magyar–Szovjet Baráti

Társaság keretein belül fejthettek ki kulturális tevékenységet. 1987-ben alakulhatott meg az

örmény–magyar baráti kör, amelybõl 1992-ben nõtt ki az „Armenia Népe”, a magyarországi

örmények kulturális egyesülete. Idõközben szakadás történt a magyarországi örmények

között. 1997-ben alakult meg az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, amely

kizárólag az erdélyi gyökerekkel rendelkezõ örményeket próbálja összefogni. Hangsúlyozzák

az önálló arculatukat, amely – megfogalmazásuk szerint – lényegesen eltér az utóbbi

évszázadokban betelepedett örményekétõl. Az egyesület csak kulturális és identitás-megõrzési

feladatokkal foglalkozik, sem gazdasági tevékenységek koordinálását, sem a nyelvoktatást

nem vállalják fel, mivel a kisebbségi csoport nyelve a magyar. Sok erdélyi kapcsolatot

tartanak fenn, elsõsorban a kolozsvári, szamosújvári, gyergyószentmiklósi örményekkel. A

két szervezet – az Armenia Népe és az Erdélyi Gyökerek – szembenállása miatt 1999-ben

nem sikerült fõvárosi kisebbségi önkormányzatot létrehozni. Az 1998-as önkormányzati

választások következtében mindazonáltal 24 örmény kisebbségi önkormányzat alakult az

országban.

Oktatás és média

Az örmények nem rendelkeznek önálló iskolahálózattal, elsõsorban a helyi kisebbségi

önkormányzatok szerveznek nyelvtanfolyamokat vasárnapi iskolák keretében. Az országos

önkormányzat 1996 óta jelenteti meg havi rendszerességgel az Ararát címû kétnyelvû

folyóiratot. Önálló örménynyelvû televízió adás nincs, de a magyar televízió Rondó címû

kisebbségi magazinjában alkalmanként van örmény vonatkozású mûsor.

Románok

A román nemzeti kisebbség õshonos Magyarországon. Mindig is hungarus-tudattal

rendelkeztek, nagyrészük nem is vett részt a román nemzetté válás folyamatában. Nyelvük

egyfajta archaikus román dialektus, amelynek legválasztékosabb formája a bibliai nyelv; az

irodalmi románt nem beszélik, a tájnyelvet még a mai napig sem váltotta fel az irodalmi

nyelv. A trianoni döntést súlyos csapásként élték meg, mivel egy 3 milliós erdélyi román

közösségtõl szakították el õket, elveszítve értelmiségi rétegüket.

18

Az identitásuk megõrzése szempontjából kedvezõ, hogy földrajzilag egységes

tömbben helyezkednek el, elsõsorban Békés és Hajdú–Bihar megyében a román határ mentén.

Többnyire kis falvakban, zárt faluközösségekben élnek, ami szintén jelentõs megtartó erõként

hat. A hazai románság központja Gyula, ahol 2.500–3.000-en élnek, de jelentõs településeik

még Magyarcsanád, Bedõ, Méhkerék, Kétegyháza, Pusztaottlaka.

Az 1990-es népszámlálás adatai szerint 10.740 fõ vallotta magát román

nemzetiségûnek, ebbõl 8.730 fõ román anyanyelvûnek. Szervezeteik és a Magyarországi

Román Ortodox Egyház szerint számuk 20–25ezer lehet.

Civil szervezetek

Gyulán számos országos hatáskörrel rendelkezõ intézmény mûködik, ezek közül a

legjelentõsebbek a Magyarországi Román Ortodox Egyház Püspöksége, a Román Gimnázium

és Kollégium, továbbá a Román Könyvkiadó Szerkesztõsége. Az egyesületek közül nagyobb

taglétszámmal rendelkezik a Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége, valamint a

Magyarországi Kutatók és Képzõmûvészek Közössége. A Román Ortodox Egyháznak 20

önálló parókiája van az országban.

Az 1998-as önkormányzati választások következményeként 34 helyi kisebbségi

önkormányzat jött létre, Békés és Csongrád megyében valamennyi települése. Méhkeréken,

akárcsak a négy évvel korábbi önkormányzati választásokon, ekkor is román polgármestert

választottak. 1995-ben alakult meg Gyulán a Magyarországi Románok Országos

Önkormányzata.

Oktatás

Jelenleg Magyarországon 11 településen 14 óvodában folyik romá n nyelvû óvodai képzés,

általános iskolai szinten 11 településen. Összesen 7 önálló kisebbségi általános iskola van a

magyarországi románok számára: Battonya, Bedõ, Elek, Kétegyháza, Gyula, Méhkerék,

Pusztaottlaka. Gyulán van az ország egyetlen román nemzetiségi gimnáziuma 15

pedagógussal. Az intézményhez kollégium is tartozik. A magyarországi középiskolák közül a

budapesti Zrínyi Miklós Gimnáziumban oktatnak román nyelvet. A felsõoktatásban csak

román nyelvszakos tanári képzés van Magyarországon (Budapest, Szeged, Békéscsaba,

Szarvas).

19

Egyre többen tanulnak a magyarországi románok körébõl ugyanakkor a romániai

egyetemeken, elsõsorban a határmenti városokban, fõleg a teológiai, orvosi, gyógyszerészi

szakokon. A román állam anyagi támogatást nyújt a magyarországi románság oktatásához,

ösztöndíjakkal és könyvadományokkal segítik elõ a román kisebbség oktatásának szakmai

színvonalát. Akárcsak a német nemzetiségnél, a románok is szeretnének egy olyan oktatási

intézményt, ahol az összes tantárgyra kiterjedõ román nyelvû oktatás folyna.

Egyházak – vallási élet

A magyarországi románok túlnyomó többsége görögkeleti vallású, de vannak elsõsorban

Hajdú–Bihar megyében görög katolikus vallású közösségek és három településen –

Kétegyháza, Magyarcsanád, Méhkerék – román nyelvû baptista közösségek is. Az ortodox

egyházra igen jelentõs feladat hárul az identitás megõrzésében, a Magyarországi Román

Ortodox Egyház 19 településen 20 parókiát mûködtet. A magyarországi Ortodox Egyház

egyházjogilag a bukaresti székhelyû Román Ortodox Patriarchátushoz tartozik.

Média

A Magyarországi Román Könyvkiadó elsõsorban magyarországi román szerzõk mûveit

jelenteti meg román nyelven. Ez a kiadó adja ki az országos terjesztésû hetilapot, a Foaia

Romaneneasca-t. A lap a Kisebbségi Közalapítvány támogatásával jelenik meg. Évtizedek óta

rendszeres szól a Magyar Rádió román nyelvû nemzetiségi mûsora. A Magyar Televízió M1

csatornája heti egy alkalommal félórás román nyelvû adást sugároz. A magyarországi baptista

románok a romániai 24 órás ökomenikus anyanyelvi adás magyarországi sugározását

szorgalmazzák.

Ruszinok

A köztudatban Magyrországon nehezen tudnak különbséget tenni a ruszinok és az

ukránok között. A ruszinok a középkortól élnek hazánkban. A ma Magyarországon élõ

ukránok viszont elsõsorban a Szovjetunió felbomlása után, az elmúlt évtizedben telepedtek le

hazánkban. Mindként nép törekszik arra, hogy megkülönböztesse magát a másiktól, ami

napjainkban is aktuális folyamat, hiszen a szovjet utódállamokban még most is tart az az

identitáskeresõ, etnokulturális folyamat, amely évtizedekig elfojtott volt.

20

A Magyarországi ruszinok legjelentõsebb közösségei Komlóskán, Múcsonyban és

Budapesten vannak. Az elsõ két településen a ruszin még élõ nyelvnek tekinthetõ, de

általában elmondható, hogy a haza i ruszinok igen erõsen asszimilálódtak. Az 1990-es

népszámlálás adatai szerint a ruszin anyanyelvûek száma – az ukrán anyanyelvûekkel együtt –

674 fõ volt. Civil szervezeteik szerint ennek a számnak legalább a tízszerese a valóságos.

Civil szervezetek

1991-ben alakult meg a Magyarországi Ruszinok Szervezete (MARUSZE), amely tagja lett a

Ruszin Világtanácsnak. A Kárpátaljáról áttelepült ruszinok érdekképviseletét az 1997-ben

létrejött Magyarországi Ruszinok Országos Szövetsége látja el. 1996-ban a MARUSZE

kezdeményezésére létrejött a Magyarországi Ruszinok Kutatóintézete, amely a következõ

évben nemzetközi ruszinisztikai konferenciát szervezett Budapesten. Az 1998-as választások

következtében 5 településen alakult ruszin kisebbségi önkormányzat. A civil szervezetek

között még említésre méltó az 1995-ben alakult Andy Warhol társaság és a Drany Néptánc

Egyesület.

Oktatás

Magyarországon csak egy iskolában – Múcsonyban oktatnak ruszin nyelvet. 1998-ban

létrejött egy ruszin „vasárnapi iskola” Budapesten, amelynek mûködését az Oktatási

Minisztérium finanszírozza.

Média

A magyarországi ruszinok lapja, a Ruszinszkij Zsivot, 1993 óta jelenik meg. A lap kiadását a

Kisebbségi Közalapítvány támogatja. A Magyar Rádió heti 30 perces ruszin nyelvû adást

sugároz, a Magyar Televízió havonta sugároz ruszin adást a Rondó címû kisebbségi magazin

keretein belül.

Szerbek

A szerbek Magyarország területére még a középkorban, az Oszmán Birodalom

terjeszkedése miatt, menekültként érkeztek. Az 1389-es rigómezei csatában Szerbia

21

elvesztette függetlenségét, melynek következtében szerbek az öt évszázados folyamatos török

megszállás miatt több hullámban menekültek a Magyar Királyság területére. Az utolsó nagy

betelepedés 1690-ben volt, amikor közel negyvenezer dél-szerbiai család indult meg

Magyarország felé. Az 1720-ban tartott népszámlálás adatai szerint Buda lakosságának

37,6%-a, Pest lakosságának 10%-a volt szerb.

A trianoni béke következtében a Vajdaság és vele együtt a szerbek lakta területek

jelentõs része Jugoszláviához került. A szerbek létszámának csökkenéséhez az 1921 és 1930

közötti lakosságcsere is hozzájárult. A népszámlálás adatai szerint 1941-tõl 10 éve nként 400–

500 fõvel csökkent a szerb népesség száma. A 90-es években a délszláv háborúk újabb szerb

menekülthullámokat indítottak el, mai helyzetük és pontos létszámuk bizonytalan, de a

legtöbbjük visszatért vagy vissza akart térni hazájába.

Az 1990-es népszámlálás adatai szerint 2905-en vallották magukat szerb

nemzetiségûnek és 2953-an szerb anyanyelvûnek; civil szervezeteik szerint létszámuk kb.

ötezer lehet. Fontos még megemlíteni, hogy a hazai kisebbségek közül a szerbek körében a

leggyakoribbak a vegyes házasságok, viszont a vegyes házasságból született gyermekek

körében náluk a legkisebb az asszimiláció. Hazánk kisebbségei közül a szerbek laknak a

legtöbben Budapesten, de nagyobb tömbökben élnek a déli határ mellett, Szegeden és

környékén, Tolna, Békés és Bács-Kiskun megyében is.

Civil szervezetek

1990-ben szûnt meg a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége, amelyet a

különbözõ délszláv államok most már önálló szövetségei váltottak fel. 1990-ben jött létre a

Szerb Demokratikus Szövetség, amely 1995-ig a magyarországi szerbek egyetlen

érdekvédelmi szerve volt. Jelentõs szerepe volt a szerb kultúra és nyelv ápolásában és a helyi

szerb közösségek megteremtésében. A SZEDESZ részt vett az 1993-as kisebbségi törvény

megalkotásában is. 1995-ben jött létre az Országos Szerb Kisebbségi Önkormányzat, az 1998-

as választások következtében 14 budapesti kerületi és 20 vidéki önkormányzat alakulhatott

meg.

A 18. századtól egészen az elsõ világháború végéig a budapesti Egyetemi Nyomda

játszott kiemelkedõ szerepet a szerb nyelvû könyvkiadásban, a 19. század közepéig mintegy

1400 szerb könyv jelent meg a kiadásukban. Az elsõ világháború után hosszú évtizedeken át

nem volt Magyarországon szerb nyelvû könyvkiadás. Csak a 80-as években kezdett

22

újraéledni, majd a 90-es években létrejött IZDAN Kiadó lett a magyarországi szerbek

könyvkiadója.

Jelentõs múltra tekinthet vissza a magyarországi szerb színjátszás is, amelyet

napjainkban az 1991-ben alakult Szerb Stúdiószínpad fémjelez. A társulat 1995-ben Pomáz

nagyközség Önkormányzata, a Szerb Demokratikus Szövetség és a magyar állam

támogatásával Szerb Színház néven hivatalos színházzá vált.

Oktatás

A magyarországi kisebbségek közül a szerbek iskolázottsági mutatói a legjobbak, a felsõfokú

végzettségûek aránya náluk a legmagasabb. 1992 óta létezik ismét önálló szerb iskolahálózat.

11 településen folyik szerb nemzetiségi program szerinti óvodai, 13 településen általános

iskolai oktatás. Nyolcosztályos szerb tannyelvû iskola mûködik Budapesten és Battonyán,

alsó tagozatos iskola Lóréven és Deszken. A legjelentõsebb szerb oktatási intézmény a

budapesti Szerb Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon.

A szerb nyelvû pedagógusok képzése az ELTÉ-n, a Szegedi Tudományegyetem Szláv

Filológia Tanszéken és az ELTÉ-be integrálódott budapesti Tanítóképzõ Fõiskolán folyik. A

Szerb Országos Önkormányzat és a budapesti szerb iskola szervezésében az utóbbi években

számos továbbképzést tartottak a szerb pedagógusok részére.

Egyház

A szerb kultúra és hagyományõrzés egyik legfontosabb támogatója a Szerb Ortodox Egyház.

Magyarországon a Budai Szerb Ortodox Püspökség fennhatósága alatt 42 templom és 3

kápolna mûködik. A püspökségnek páratlan egyházmûvészeti gyûjteménye és könyvtára van

Szentendrén. Számos, kiemelkedõ jelentõségû mûemlék templomépület is található

hazánkban (Ráckeve, Szentendre, Grábóc, Eger, Székesfehérvár).

Média

1992-tõl sugároz a Magyar Rádió szerb nemzetiségi adásokat, ma már napi 60 percben. A

magyar Televízióban kéthetente látható 25 perces szerb nyelvû adás.

23

Szlovákok

A magyarországi szlovákok a török kiûzése után telepedtek le hazánk területén.

Elsõsorban a szabad és elnéptelenedett földterületekre telepítették be õket, de sokan

menekültek az erõszakos ellenreformáció elõl, mivel a szlovákok többsége evangélikus

vallású. A szlovák nyelv három, földrajzi tájegységhez köthetõ nyelvjárásból áll, mind a

három megtalálható Magyarországon. A különbözõ tájakról érkezett szlovákok ilyen

nyelvszigetet alkotva telepedtek le, ennek megfelelõen három nagyobb, viszonylag egységes,

szlovákok lakta terület jött létre Magyarországon: a Délkelet–Alföldön (Békéscsaba,

Tótkomlós, Szarvas), a Dunántúlon (Pest és Komárom megye) és az Északi-középhegységben

(Nógrád megye, Mátra, Zempléni-hegység). A trianoni békeszerzõdés a magyarországi

szlovákok számára hozta a legnagyobb változást: elszakadva nemzetalkotó etnikumától az

amúgy is szétszórtan elhelyezkedõ nyelvszigetek egyre nehezebben tudták a nyelvi, kulturális

identitásukat fenntartani, amihez hozzájárult, hogy az újonnan alakult Csehszlovákiától

semmilyen segítséget sem kaptak.

A II. világháború után a magyarság erõszakos szlovákiai kitelepítésével összekapcsolt

lakosságcsere keretében 73.000 szlovák hagyta el Magyarországot, ami tovább csökkentette

létszámukat és megbontotta az egykor zárt nyelvi, etnikai, kulturális közösségeiket. A

magyarországi szlovákság elõrehaladottan asszimilált, kettõs identitású, érzelmileg és

kulturálisan is erõsen kötõdik Magyarországhoz. Az 1990-es népszámlálás adatai szerint

12.745 fõ vallotta magát szlovák anyanyelvûnek, 10.459 személy szlovák nemzetiségûnek.

Civil és kisebbségi szervezeteik szerint számuk ma 100–110 ezer lehet

Civil szervezetek

A szlovákok érdekképviseletét a rendszerváltásig az 1948-ban alakult Magyarországi

Szlovákok Szövetsége látta el. 1990-ben jött létre a Magyarországi Szlovák Fiatalok

Szervezete, a Szlovákok Szabad Szervezete, a Magyarországi Szlovák Írók és Mûvészek

Egyesülete, a Központi Szlovák Táncegyüttes és a Magyarországi Szlovákok Keresztény

Egyesülete. Legnagyobb civil szervezetük a Magyarországi Szlovákok Szöve tsége.

1989-ben hozták létre a magyarországi Szlovákok Kutatóintézetet, melynek székhelye

Békéscsaba. Az intézet a kisebbség történetét, néprajzát, nyelvi kultúráját vizsgálja. Szintén

Békéscsabán van a hazai szlovákok tárgyi kultúráját, néprajzát is bemutató Munkácsy Mihály

Múzeum.

24

Az egyházi szervezetek között említésre méltó a Magyarországi Szlovákok Keresztény

Egyesülete, amely 1995 és 1996 között ökomenikus folyóiratot jelentett meg, ez azonban

anyagi okok miatt megszûnt.

Az 1998-as önkormányzati választások során 72 településen jött létre szlovák

kisebbségi önkormányzat és egy 9 tagú fõvárosi önkormányzat is megalakult.

Oktatás

A mai Magyarország területén a II. világháború elõtt szlovák nyelvû oktatás nem folyt. A

háború után fokozatosan épült ki a szlovák nyelvû képzés rendszere. Jelenleg szlovák

anyanyelvû óvoda 3 mûködik az országban, 69 óvodában tanítanak szlovák nyelvet. 5 szlovák

tannyelvû, 3 kéttannyelvû és 58 szlovák nyelvet is oktató iskola van. 2 középiskolában

tannyelv a szlovák és 3 szakközépiskolában oktatnak szlovákot is. Felsõfokú nyelvi képzés az

ország öt intézményében folyik, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szlovák Intézetében, az

ELTE Szláv Filológia Tanszékén, a Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskolán, a Vitéz János

Katolikus Tanítóképzõben és a békéscsabai Körös Fõiskola Közép-Európai Nyelvek és

Kultúrák Tanszékén.

Média

A Magyar Rádióban napi 30 perces szlovák adást sugároznak, amit Szegedrõl közvetítenek. A

szegedi és a miskolci regionális stúdió is sugároz szlovák mûsort napi 90 percben. A Magyar

Televízió heti 25 perces szlovák nyelvû mûsort sugároz, amit hetente egyszer megismételnek.

A regionális televíziók közül a békéscsabai, a tótkomlósi, az oroszlányi, a kiskõrösi. A

kesztölci és a répáshutai kábeltévék közvetítenek alkalmanként szlovák nyelvû adást.

Rendszeresen megjelenõ hetilapjuk a Ludové noviny.

Szlovének

Magyarországon „õshonos” kisebbségek számítanak a szlovének, akiknek õsei már a

honfoglaláskor is a Kárpát-medence területén éltek. A magyar köznyelvben vend néven is

25

szokták a szlovéneket nevezni. A „vend” a szlovén nyelv egy archaikus nyelvjárása, ami

sajátos módon fejlõdött ki, ill. konzerválódott Magyarországon.

A magyarországi szlovének jól behatárolhatóan, egy zárt tömbben, elsõsorban Vas

megyében, Szentgotthárdon és környékén: Felsõszölnökön, Szakonyfaluban, Alsószölnökön,

Orfalun, Apátistvánfalván és Kétvölgyön élnek. Laknak még szlovének nagyobb számban

Szombathelyen, Mosonmagyaróváron és Budapesten is. Az 1990-es népszámlálás szerint

2.627 fõ tekinti a szlovént anyanyelvének, és 1930-an tartják magukat szlovén

nemzetiségûnek. Szervezeteik szerint számuk mintegy 5.000 lehet Magyarországon.

Civil szervezetek

1990-ben jött létre a magyarországi Szlovének Szövetsége Szentgotthárdon, amely

elsõdlegesen a szlovén nyelv és kultúra megõrzését tûzte ki célul. Emellett még két szlovén

szervezet mûködik, a Budapesti Szlovének Szervezete és a Kossics Alapítvány.

1995-ben alakult meg az országos szlovén önkormányzat Szentgotthárdon, amely az

önkormányzat székhelyéül Felsõszölnököt jelölte ki. 1998-ban egy budapesti kirendeltség is

alakult. Az 1998-as önkormányzati választások alkalmával országosan 10 szlovén kisebbségi

önkormányzat alakult meg.

1998-ban nyílt meg Szentgotthárdon a Szlovén Kulturális és Információs Központ,

amelyben kiállító- és konferenciaterem mûködik, továbbá Hotel Lipa néven egy szálloda és

étterem is tartozik a Központhoz. A magyarországi szlovének néprajzi emlékeit két múzeum

is gyûjti, a szentgotthárdi múzeum és a mohácsi Kanizsai Dorottya múzeum.

Oktatás

A szlovén kisebbség számára nagy problémát okoz a népesség fokozatos fogyása, ami a

természetes népszaporulat csökkenésének és az erõs asszimilációnak a következménye. Így

egyre nagyobb gondot okoz a tanulói létszám biztosítása.

Magyarországon a szlovének számára öt óvoda, négy általános iskola és egy

gimnázium biztosít szlovén nyelvû képzést. Felsõfokú szlovén nyelvû oktatás a szombathelyi

Berzsenyi Dániel Tanárképzõ Fõiskola Szlovén Tanszékén folyik, de a hazai szlovéneknek

lehetõségük van a szlovéniai felsõfokú iskolákban is tanulniok.

26

Média

A szlovén kisebbség számára a Magyar Rádióban heti 60 perces mûsort sugároznak, a

Magyar Televízióban havi két alkalommal közvetítenek szlovén nyelvû adást 25 percben.

Szentgotthárdon szerkesztik a kéthetente megjelenõ Porabje címû lapot, a Magyarországi

Szlovének Szövetsége gondozásában évente két-három szlovén nyelvû kötet jelenik meg.

A felhasznált legfontosabb szakirodalom:

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal éves jelentései 1999–2000.

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon, Budapest, 1998. Auktor Kiadó.

A magyarországi romák. Szerkesztette Kemény István. Budapest, 2000. Útmutató Kiadó.

Cigánynak lenni Magyarországon. Jelentés 2000. Szerk.: Törzsök Erika, Budapest, 2000.

Herr Melinda–Mammel Rózsa: Untersuchung über die Lage des deutschen

Nationalitatenunterrichts-Erhebung des Landesselbsverwaltung der Ungarndeutschen

1998/1999. Kézirat, Budapest, 1999.