Romát – elvből – nem szolgálnak ki

Romát – elvből – nem szolgálnak ki

"(...) mivel én ide születtem Magyarországra, hogy én ha bemegyek akármelyik vendéglátó egységbe, akár az orvoshoz, ne legyek kitéve se én, se a gyerekem, se a rokonom aki itt él Magyarországon, és ide született (...)"

– a sértett rádiónyilatkozatából

G. Gy. 1995. szeptember 19-én elkísérte feleségét a fodrászhoz. Úgy döntött, hogy a közeli piacra nyíló sörözőben várja ki, amíg az asszony kész lesz. A sörözőbe betérve kávét és kólát rendelt, egy százasért pedig aprópénzt kért, hogy a játékautomatáknál üsse el az időt. G. Gy.-t nem szolgálta ki a pincérnő, mert roma. Amikor G. Gy. magyarázatért fordult a teraszon söröző tulajdonoshoz, az jóváhagyólag megerősítette a pincérnő tettét, hiszen, mint mondta „az én kocsmámban cigány nem ehet, nem ihat, nem szórakozhat”.

G. Gy. megszégyenülten távozott és feleségének, valamint néhány ismerősének azon nyomban elpanaszolta a történteket. Amikor együtt visszamentek a sörözőbe, G. Gy. felesége többek között azt is megkérdezte B. J.-tól, a tulajdonostól, hogy a „működési engedélyében szerepel-e, hogy cigányokat nem szolgálhat ki”. G. Gy. sérelmét szerette volna a vásárlók könyvébe bejegyezni, ám annak kiadását B. J. azzal az indokkal tagadta meg tőle, hogy „G. Gy. nem vendég, hiszen nem került kiszolgálásra”.

G. Gy. példás családi körülmények között él feleségével és zeneiskolás fiukkal. Mindketten dolgoznak, G. Gy. szakmájában helyezkedett el szakácsként, felesége képesített ápolónő. Életükben a jelen esetig etnikai hovatartozásuk miatt soha nem érte őket sérelem, konfliktus.

B. J. „üzletpolitikája” szerint a „középréteget” célozta meg szolgáltatásaival és ezért „vastagon szelektál” a vendégkörben. 1995 végén a következő véleményt formálta az esetről: „Szerencsétlen véletlen, hogy éppen G. Gy. esett ebbe a körbe. De hát a munkatársaim csak azt csinálják, amire én megkértem őket”.

Gy. nem tudott belenyugodni abba, hogy „a többi vendég előtt megszégyenített és alázott meg egy vendéglős, akinek a feladata a vendég kiszolgálása és nem a faji megkülönböztetés hangoztatása az üzletben”, ezért a NEKI segítségével büntető és polgári eljárást indított B. J. ellen.

1.) 1995. szeptember 21-én G. Gy. feljelentést tett a városi bíróságon B. J. ellen, mert mint mondta

„sérelmesnek tartottam azt is, hogy lecigányoztak és azt is, hogy nem szolgáltak ki”.

· 1996 szeptemberében, két addigi tárgyalás megtartása és a B. J. I. rendű vádlott által időközben emelt viszonvád után megszületett a büntető ügyben az elsőfokú, nem jogerős ítélet (ld. lent). I. rendű vádlott tagadta bűnösségét.

· A G. Gy.-t képviselő dr. Furmann Imre kérte a városi bíróságot, hogy I. rendű vádlottat mondja ki bűnösnek rágalmazás vétségében, a büntető törvénykönyvben foglalt büntetési célokat elérendő pedig bocsássa próbára. A jogi képviselő kérte, hogy a bíróság határozatában fejeződjék ki G. Gy. megalázottsága, mely a B. J. által elkövetett bűncselekmény egyenes következménye. Kérte továbbá azt is, hogy a diszkrimináció tilalmának abszolút ( mindenkire vonatkozó ) jellegét hangsúlyozza ki az ítélet. A jogi képviselő szerint G. Gy. társadalmi megbecsültségét sértette a B. J. által kifejezett értékítélet ( cigány nálam nem ehet ...), ezért minősül a cselekmény rágalmazásként.

· A városi bíróság B. J.-t felmentette a rágalmazás vádja alól és felelősségét becsületsértés szabálysértésének elkövetéséért megállapítva őt 5.000 forintra bírságolta:

„Fentiek alapján B. J. magatartása rágalmazást nem valósított meg. Az általa tanúsított magatartást azonban a becsület csorbítására alkalmasnak ítélte, az alábbiakra figyelemmel:

A becsületsértés elkövetési magatartásai: vagy kifejezés használata, vagy egyéb ilyen cselekmény elkövetése. B. J. részéről mind a kifejezés használata, mind a cselekmény elkövetése megvalósult, ez utóbbi azonban tüntető mulasztásban nyilvánult meg.

Mint arra a védelem jogi okfejtésében is hivatkozott, a "cigány" kifejezés önmagában nem becsületsértő jellegű, hiszen igaz, mert a sértett e mivoltát vallja és vállalja is. Azonban abban az összefüggésben, ahogy a sértettel ezt I. r. vádlott közölte — mindegy, hogy a sértett felvetése nyomán, vagy saját kezdeményezésére — hogy kifejezetten e mivolta miatt nem szolgálják ki, és ezt nyomatékosítandó, ezt meg is teszik, illetve elmulasztják, kijelentve, hogy cigány itt nem ehet, nem ihat, nem szórakozhat — ez kifejezte az elkövetőnek a sértett irányába való megvető, lealacsonyító értékítéletét. E kijelentés és mulasztásban megnyilvánuló cselekmény együttesen az egyebekben kifogástalan életvitelű, megfelelő társadalmi érintkezési formákat betartó sértettet emberi méltóságában alázta meg, ezáltal a becsület csorbítására mindenképpen alkalmas volt.”

^{– az elsőfokú
ítéletből} 3

· Mivel az ítéletet sem G. Gy., sem pedig a NEKI nem tartotta megfelelőnek arra, hogy B. J. cselekményének társadalomra való veszélyességét kifejezze és más bűnelkövetőket hasonló cselekményektől visszatartson, a jogi képviselő súlyosbításért fellebbezett, egyben vitatta a minősítést is, így az ítélet még nem jogerős. B. J. és védője három nap gondolkodási időt kértek a nyilatkozattételre, melynek letelte előtt ők is fellebbezést jelentettek be.

2.) G. Gy. a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodájánál szabálysértési eljárást indított, melynek eredményeképpen 1995. november 8-án az Iroda 2.000 forintra bírságolta B. J.-t vásárlók könyvének szabálytalan kezelése szabálysértése miatt. Az eljáró iroda levélben biztosította az emberi mivoltában megalázott G. Gy.-t, hogy

"Azt, hogy az Ön kiszolgálását megtagadta a vállalkozó, sajnos szankcionálni nem lehet, erre jogszabályi lehetőség nincs (...)"

^{– Polgármesteri Hivatal Hatósági
Irodája határozatából} 3

3.) 1995. november 7-én G. Gy. jogi képviselője a Polgári Törvénykönyv 76. §-a alapján, nevezetesen a magánszemélyek fajuk szerinti hátrányos megkülönböztetése, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése miatt, polgári jogi keresettel fordult a városi bírósághoz és a 84. § szerint kérte ügyfele személyiségi jogai megsértésének megállapítását, a jogsértő által nyilvános elégtétel adását és nem vagyoni kár megfizetését.

· 1996. március 14-én a városi bíróság a polgári ügyben felfüggesztette eljárását a büntető eljárás befejezéséig.

& A diszkrimináció jogi szabályozásáról

Csehország

G. Gy.-éhez hasonló helyzetbe kerülhet az a roma is, akit a Cseh Köztársaságban nem szolgálnak ki etnikai hovatartozása miatt, amennyiben jogait szeretné érvényesíteni. A — Respekt c. napilap által is elemzett — Blahout eset tanúságai szerint a bíróság „jogos szervezeti elővigyázatosságnak” tekintheti bármely kocsmáros azon utasítását alkalmazottai felé, melynek értelmében „tilos sötét bőrű vendégeket kiszolgálniuk”. A cikk szerint bár a cseh Btk. büntetni rendeli az etnikai gyűlöletkeltést, ezzel — a magyar szabályozáshoz hasonlóan — nem feltétlenül biztosítja a diszkriminációt elszenvedő romák megfelelő, széles körű jogi védelmét, hiszen a megkülönböztetést leggyakrabban nem e törvényi tényállásnak pontosan megfelelő körülmények között követik el. „Nem szükségszerűen meggyőződéses rasszista” az a kocsmáros, aki romákat nem szolgál ki, mégis „a faji diszkrimináció iskolapéldáját követi el” és ezért – a NEKI szerint is – jogállamokban tette nemcsak a társadalom, a polgárok ellenérzését, elítélését kell, hogy kiváltsa, hanem számítania kell szigorú (büntető) jogi felelősségre vonására is.

Bár a Rokycany Városi Bíróság első fokon felmentette Blahoutot a roma kisebbség jogainak és szabadságának korlátozása bűncselekményének vádja alól, mégis az ügy példaértékű a cseh romák számára, hiszen a büntető eljárás során a közvádat képviselő városi ügyész együttműködött az esetet feltáró helyi civil roma szervezet vezetőjével.

Nagy-Britannia

G. Gy. és a rokycany romák helyzetével ellentétben néhány országban már létezik a faji, etnikai diszkrimináció legjellemzőbb eseteit (pl. a lakhatással és a munkaviszonnyal kapcsolatosak) taxatíve felsoroló, részletesen kimunkált szabályozás, amely a magánszemélyek felelősségét is megállapítja. Nagy-Britanniában az 1976. évi Faji Kapcsolatok törvénye 20. §-ában tilalmazza a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos diszkriminációt. A 32. § rendelkezései szerint az alkalmazott munkaviszonyával kapcsolatos diszkriminatív tettéért a munkáltató felel, kivéve, ha az utóbbi bizonyítani tudja, hogy megfelelő intézkedéseket tett a diszkrimináció megelőzésére. Az idézett törvény felállított egy Bizottságot a Faji Egyenlőségért, melynek többek között feladata a törvény alkalmazásának felülvizsgálata. Konkrét ügyekben — függetlenül más fórumok előtt folyó eljárásoktól — lehetősége van a Bizottságnak vizsgálat lefolytatására, melynek eredményétől függően jogosult diszkrimináció-ellenes figyelmeztetést kibocsátani. A figyelmeztetés vonatkozhat a cselekmény abbahagyására illetőleg a diszkriminatív gyakorlat megváltoztatására. A Bizottság tanácsot adhat, korlátozott körben jogsegélyt biztosíthat a sérelmet elszenvedett félnek, megpróbálhatja közös megegyezéssel feloldani a konfliktust stb. Az illetékes államtitkár hozzásegítheti a sérelmet elszenvedett felet jogos igényeinek érvényesítéséhez, amennyiben előírhatja, hogy az milyen módon intézhet az ügy illetve az eljárás megindítása szempontjából releváns kérdéseket a jogsértőhöz.

A törvény minden helyi hivatal kötelezettségévé teszi a jogellenes faji alapú diszkrimináció megszüntetését, az esélyegyenlőség és a különböző etnikai csoportok közötti jó viszony elérését.

A hazai szabályozás és módosításának lehetőségei^{^[1]}^[1]

Az Alkotmány 70/A §-a biztosítja a Magyar Köztársaság területén tartózkodó minden személy számára az emberi illetve állampolgári jogokat faji megkülönböztetés nélkül. E törvényhely deklarálja a faji alapú hátrányos megkülönböztetés törvény általi szigorú büntetését is.

A NEKI álláspontja szerint a diszkrimináció tilalmába nemcsak halált illetve testi sérelmeket okozó cselekmények ütköznek, e körbe tartoznak a lelki problémákat okozó tettek is, bármilyen súlyúnak tűnjenek is a külső szemlélő számára.

A NEKI a fenti ügy jogi képviseletének ellátása során úgy találta, hogy a fentebbi alkotmányos deklarációval ellentétben a magyar jogrendszer nem teszi lehetővé minden faji, etnikai alapú diszkriminatív cselekmény szigorú megbüntetését, olyan joghézag létezik tehát jogrendszerünkben, melynek megszüntetése törvényalkotói feladat. Nemcsak belső jogunk kívánja azonban meg a diszkrimináció-ellenes szabályozás törvényi színtű létrehozását, hiszen a Magyar Köztársaság már ratifikált olyan nemzetközi jogi egyezményt, mely hasonló kötelezettséget állapít meg a Magyar Állam számára.

G. Gy. jogsérelmének orvoslása érdekében párhuzamosan többféle jogi fórumon járt el a NEKI: a szabálysértési eljárástól a büntető jogi úton át a polgári bíróság előtt jelenleg is folyamatban lévő eljárásig. A többféle eljárás által nyújtott "jóvátételek" összeadódnak és ily módon a jogsérelmet elszenvedett fél végül jogi és anyagi elégtételt kaphat.

Nem mentesíti, nem mentesítheti ez azonban az állami akaratot meghatározó törvényhozást a mulasztásos alkotmánysértésben megmutatkozó felelőssége alól, miszerint a faji alapú hátrányos megkülönböztetés törvény általi szigorú megbüntetéséhez:

a) szükséges egy diszkrimináció-ellenes törvény megalkotása, melyben részletesen kell megfogalmazni, hogy mi tekinthető diszkriminatív cselekménynek,

b) szükséges megfelelő szankciórendszer kidolgozása a diszkriminatív cselekmények elkövetésétől való visszatartásra illetve az elkövetők felelősségre vonására,

c) szükséges egy hatékony intézményrendszer felállítása, mely az állami feladatvállalás keretében lép fel minden diszkriminatív cselekmény ellen a szankciók következetes alkalmazása és a sértett igényérvényesítését segítő (jogi) eszközök, intézmények használata segítségével. Az ilyen jellegű igényérvényesítésre a hazai ombuds-rendszer is alkalmas lenne.

A Büntető Törvénykönyv 1996. június 15-én hatályba lépett 174/B. §-a sem teszi lehetővé — az említett időpont után — elkövetett cselekményekre a legerősebb büntetési eszköz igénybevételét azokkal az elkövetőkkel szemben, akik valakit nem fizikailag, hanem lelkileg sértenek meg — mint jelen esetben G. Gy.-t —, a sértettek etnikai hovatartozása miatt.

sértett: egy roma férfi

megye: Baranya

bejelentő: sértett

a sérelem okozója: egy vendéglátóhely tulajdonosa

a sérelem időpontja: 1995. szeptember 18.

a NEKI segítségnyújtása:

à helyszíni beszélgetés a sértettel és a sérelmet okozó üzletvezetővel,

à jogi képviselő(k) megbízása az ügyfél számára, ill. a jogi képviselet ellátása,

à folyamatos és intenzív kapcsolattartás az ügyféllel és az ügyvéddel,

à a sajtó figyelmének felhívása az esetre,

à részvétel a bírósági tárgyalásokon,

à büntető- és alkotmányjogi elemzések készítése,

à összehasonlító elemzések készítése más országok hasonló eseteiről, tárgyalások külföldi és nemzetközi jogvédő szervezetekkel.

hivatalos közreműködő:

à polgármesteri hivatal: szabálysértési eljárást kezdeményez és folytat le;

à városi bíróság: polgári ügyben az eljárást felfüggesztette, büntető ügyben ítélet meghozatalával lezárta.

az ügy állása: a büntető ügy másodfokon folyamatban, a polgári ügy felfüggesztve; szabálysértési ügy eredményesen lezárult.

dokumentumok: (1995-ben a NEKI dokumentációja 4 iratból állt az ügyről.) (A táblázatban bíróság: városi bíróság)

KELTE	TÍPUSA	KITŐL ? (KINEK?)	TÁRGYA
1996. 02. 13.	ellenkérelem	vendéglős (bíróságnak)	felperes a történteket hiányosan írta le
1996. 02. 16.	újságcikk	Magyar Hírlap	„Don Quijote a P.-i Városi Bíróságon — Nem szolgálták ki, mert cigány”
1996. 02. 20.	meghatalmazás	ügyfél (ügyvédnek)	az ügy jogi képviseletére
1996. 02. 21.	újságcikk	Magyar Hírlap	„Játsszunk Don Quijotét!”
1996. 03. 07.	becsatolandó iratok	ügyvéd (bíróságnak)	meghatalmazás és korábbi ügyvéd meghatalmazása
1996. 03. 27.	újságcikk	Magyar Hírlap	„Don Quijote és a bíró”
1996. 03. 30.	újságcikk	Népszabadság	„Igazságkérés három színtéren”
1996. 04. 25.	becsatolandó iratok	ügyfél (bíróságnak)	I. r. vádlottal készült magnófelvétel írott változata
1996. 04. 29.	adatok kérése	bíróság (ügyvédnek)	korábbi beadványra reagálás, további adatok kérése
1996. 05. 13.	feljelentés kiegészítése	ügyvéd (bíróságnak)	I. r. vádlott sajtónyilatkozatában a becsületét megsértette
1996. 06. 04.	jegyzőkönyv	bíróság	ügyfél feljelentése és viszonvád, új tárgyalási határnap
1996. 07. 04.	jegyzőkönyv	bíróság	tárgyalás és következő határnap kitűzése
1996. 09. 06.	feljelentéskiegészítés	ügyfél (bíróságnak)	nyilvánosság előtti becsületsértés miatt
1996. 09. 13.	újságcikk	Magyar Hírlap	„Pénzbírság a rasszista kocsmárosnak”
1996. 09. 13.	újságcikk	Új Magyarország	közlemény a tárgyalásról
1996. 09. 13.	újságcikk	Népszabadság	„Nem szolgálták ki, mert roma”
1996. 09. 13.	újságcikk	Magyar Nemzet	„Elmarasztaló ítélet”
1996. 10. 08.	újságcikk	Népszava	„Köznapi hősök”
1996. 11. 16.	újságcikk	Népszava	„Egy ítélet margójára”
1996. 11. 26.	feljegyzés telefonbeszélgetésről	NEKI	kisebbségi ombuds hivatala tájékoztatni kívánja a kisebbségi önkormányzatokat az ügyről

[1][1] Az ENSZ égisze alatt megalkotott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya illetve a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya - hasonlóan az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmére alkotott Római Egyezményhez, annak 14. cikkében foglalt szabályozáshoz - ( szinte azonos ) 2. cikkében a részes államok számára kötelezettséget állapít meg arra, hogy azok tiszteletben tartsák és biztosítsák a területükön tartózkodó és joghatóságuk alá tartozó minden személy számára az Egyezségokmányban elismert jogokat minden megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, stb. szerinti különbségtétel nélkül. A diszkrimináció tilalmát szélesebb körben teszi kötelezővé a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ egyezmény, mely szerint a részes államok vállalják nemcsak az állami szervek általi faji megkülönböztetés megszüntetését, hanem - a 2. cikk értelmében - bármely (magán)személy, csoport vagy szervezet által alkalmazott faji megkülönböztetés szükség esetén törvényhozás útján történő megtiltását és megszüntetését is. Az egyezmény értelmében minden faji, etnikai származáson alapuló, stb. különbségtétel, kizárás, megszorítás vagy előnyben részesítés faji megkülönböztetést jelent.