Egyéb diszkriminációs esetek

____________________________

 

 

1.

 

B. Gyula egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei községben él családjával. Fiúgyermeke az eset idején 11 éves volt, a helyi általános iskola tanulója. Az iskolában 1997 októberében az egyik tanár úgy megverte a gyermeket, hogy az 8 napon belül gyógyuló sérülést okozott (a kisfiú fogai meglazultak). Az apa magánvádas eljárást kezdeményezett a Városi Bíróságon könnyű testi sértés vétsége miatt. Irodánk az ügyről tájékoztatta a Városi Ügyészséget és kérte, hogy az ügyészség vizsgálja meg, nem áll-e fenn a kiskorú veszélyeztetése bűntettének alapos gyanúja. (A - magánvádas - könnyű testi sértés és a - közvádas - kiskorú veszélyeztetésének bűntettének büntetési tétele lényegesen eltér egymástól, az utóbbi sokkal súlyosabban büntetendő.)

    A NEKI még vizsgálja, hogy diszkriminációs motiváció szerepelt-e a bántalmazásban.

    A Városi Bíróság a magánvádas ügyben 1997. április 23-án, majd május 26-án tartott tárgyalást. A Városi Ügyészség levelünkre adott válaszában arról tájékoztatott, hogy beadványunkat megküldte a Városi Bíróságnak azzal, hogy amennyiben az eljárás során a kiskorú veszélyeztetése megállapítható, úgy az iratokat rendelje áttenni a Megyei Főügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Csoportjához.

    Az eljárás folyamatban van.

 

 

2.

 

M. város (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) egy roma civilszervezete a város polgármesterének segítségét kérte ahhoz, hogy a város néhány roma családja élhessen a nagycsaládosok lakásépítését lehetővé tevő szociális kedvezménnyel. A polgármester a hivatalába küldött beadványra a helyi újságban válaszolt, miszerint a romák által építési telkeknek javasolt szabad terület családi házak építésére nem alkalmas.

    Irodánk építész szakértőt kért fel, aki a helyi romák képviselőivel a területet megvizsgálta és megállapította, hogy ott építészeti és talajmechanikai szempontból nincs akadálya építési telkek kialakításának, minden további nélkül lehet lakóházakat építeni.

    A szakvélemény elkészülte után tájékoztatást kértünk a város polgármesterétől, aki 1997. június 11-i keltezésű levelében Irodánknak is megismételte, hogy a terület családi lakóház építésére nem alkalmas.

    A polgármester válaszát és az elkészült szakvéleményt megküldtük a civilszervezetnek azzal a javaslattal, hogy kérjék a probléma megtárgyalását önkormányzati testületi ülésen, melyen Irodánk is részt venne. A testületi ülés időpontját még nem tűzték ki.

 

 

3.

 

Cs. Istvánné egy Komárom-Esztergom megyei faluból fordult hozzánk segítségért, mivel azzal gyanúsították meg, hogy az egyik helyi boltból eltulajdonított két doboz cigarettát és emiatt őt a boltból kitiltották, ott nem vásárolhat. Az eddigi adatokból megállapítható, hogy Cs. Istvánné egy ismerősével az említett boltban vásárolt, amikor eltűnt két doboz cigaretta, amit az előző vásárló már kifizetett és a bolti kosárban felejtett. A panaszban leírottakat alátámasztotta a kisebbség szószólójának, valamint a polgármesternek a levele is. A polgármester arról is értesített minket, hogy az eset óta Cs.-né rendszeresen jár a boltba vásárolni.

    Azt, hogy egy boltból bárkit is kitiltanak, semmilyen esetben nem törvényes. (Ha valaki lop, vagy bármilyen más szabálysértést követ el, akkor ellene szabályos eljárást lehet kezdeményezni, ennek során kell tisztázni bűnösségét vagy ártatlanságát. De bármit is állapítanak meg, olyan szankciót nem alkalmazhatnak, amely arról rendelkezik, hogy valakit bármilyen közterületről, így pl. egy boltból ki lehessen tiltani.)

    Irodánk sértett Cs. Istvánné érdekében személyiségi jog megsértése miatt polgári peres eljárást kezdeményez, ha a sértett ezt kéri és vállalja az ezzel járó procedúrát.

 

 

 

18.

 

Egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei község általános iskolájának 17 magántanulója van, akik közül 16 roma.

Több ízben kíséreltünk meg tényfeltárást tartani az iskolában. Első alkalommal kamerával kerestük volna fel az igazgatót, aki így nem fogadott. Telefonbeszélgetésünkből megtudtuk, hogy a szülők maguk kérték a tanulók magántanulóvá minősítését, mert a gyerekek "sokat betegeskednek". Az iskola szerint minden szabályosan zajlott, a dokumentumok - melyeken a szülők aláírásainak szerepelniük kell - rendelkezésükre állnak. Egy alaposabb beszélgetés során többek között azt szeretnénk megtudni, hogy az iskola felvilágosította-e a szülőket mindazon későbbi hátrányokról (kevesebb ismeret, társadalmi beilleszkedési nehézségek, továbbtanulási esélyek csökkenése), melyek miatt gyermekeik további sorsát ez a döntésük befolyásolta. A szülők (és a gyermekek) motivációit majd jobban megismerve arra is keressük a választ, hogy ha valóban a gyermekek betegsége akadályozza az iskolába járást, akkor mi a magyarázata a beteges roma gyermekek ilyen magas arányának.

Második alkalommal ezért kamera nélkül próbáltunk adatot gyűjteni, de -az igazgató távollétére hivatkozva - a tanárok az Iroda munkatárásának kérdései elől elzárkóztak.

    A NEKI az elkövetkezendő évben több olyan ügyet kíván teljes körűen feltárni, amelyek az oktatással kapcsolatosak Ebbe a községbe is vissza fogunk térni, és a tényfeltárás eredményétől függően döntünk a további lépésekről.