Brutális rendőrségi kihallgatás
a magát tisztázni jelentkezővel szemben
"A verés közben rohadt büdös
cigánynak nevezett és azt mondta,
hogy én csoki
vagyok és
úgy megver, hogy még az
orromon és a fülemen is csoki fog folyni."
– az
ügyfél feljelentéséből
F.
Gy. 18 éves, idén fejezte be a szakmunkásiskolát, de még nem tudott elhelyezkedni.
Szüleivel lakik egy kis
településen. Alkalmi munkákat
vállal.
1996.
júniusában F. Gy. egy ismerősénél
segédkezett másodmagával. Az egyik
reggel ismerőse azzal fogadta, hogy az éjszaka
folyamán több százezer forint értékű szerszámgépeket loptak el a helyiségből, ahol F. Gy.-ék dolgoztak. Mivel rájuk gyanakodtak, F. Gy. és
társa felajánlották,
hogy a rendőrség előtt tisztázzák magukat.
Az — önkéntes
jelentkezésnek induló — kihallgatást lefolytató rendőrtiszt a következő
szavakkal szólította magához F. Gy.-t: "Na,
gyere kokeró!"
A
feljelentés szerint a kihallgatás a következő módon zajlott le:
“(...)
ő jobbról-balról pofon
ütött, az ütés meglepett és fájt. (...) de közben még mondta,
hogy rátaposva fog a fejemen túlórázni, ha nem mondom el az igazat (...) Ezután többször megütött: tenyérrel kétszer pofon vágott,
ököllel nyakon ütött, térddel pedig hímvesszőn rúgott olyan erővel,
hogy napokon át fájt. (...) Ezután bejött az irodába egy másik rendőr
(...) és megfenyegetett, hogy lelő vagy felakaszt, ha nem vallok.”
– a feljelentésből
A kihallgatásnak F. Gy. bátyjának — aki helyi roma vezető
— megjelenése vetett véget.
“Ezután O. P. (az 1. rendőr) azt
mondta, hogy a cigányozást nem is úgy gondolta, ahogy
azt korábban nekem mondta.”
– a feljelentésből
F.
Gy. életében
sokkoló hatású volt első rendőrséggel kapcsolatos élménye:
“Az idén szakmunkásvizsgáztam,
soha semmilyen problémám nem volt a hatóságokkal, sőt még a szüleimnek és a testvéreimnek sem.
Problémám az, hogy
kifogásolom a rendőri intézkedés ilyen formáját és a faji
megkülönböztetést, elvégre nem tehetek arról,
hogy cigány származású vagyok és hogy barna
a bőröm színe.
Bár félek
O. P. fenyegetéseitől, de L. testvér
bátyám, aki egyébként (...) rendőr, tanácsára, saját elhatározásomból teszem meg ezt a feljelentést.”
– a feljelentésből
A bántalmazás után F. Gy.
szégyellte a vele történteket és csak hosszas
unszolás után mondta el ismerőseinek. Ismerőse — akinél dolgozott — vitte el orvosi látleletet készíttetni. F.
Gy. azóta
is fél a vele szemben eljáró rendőrök fenyegetéseitől.
F.
Gy. a NEKI segítségét kérte, hogy a büntető eljárásban lássa el jogi képviseletét. A NEKI júliusban a feljelentést kiegészítve küldte meg az Ügyészségi
Nyomozó Hivatalnak, kérve, hogy tegyék
lehetővé a sértetti meghallgatásokon Irodánk — szakvizsgával még nem rendelkező — jogászának részvételét.
Az eljáró
ügyészségi nyomozó az ezidáig lefolytatott
— a sértett jelenlétét megkívánó — eljárási cselekményekről időben értesítette a NEKI-t, így segítve a jogi képviselet ellátását. A nyomozás folyamatban
van.
A
NEKI-hez nagy gyakorisággal érkeznek hasonló ügyek, melyek az
eljáró rendőrök által az intézkedések
foganatosítása során rutinszerűen alkalmazott
jogellenes erőszakot
sérelmezik.
Az oly
sok hasonlóságot mutató ügyekben mégis rendkívül eltérő szerepet játszhat a NEKI, a hatóságok hozzáállásától függően.
Így történhetett meg, hogy jelen
esetben a NEKI jogásza sértetti képviseletet láthat el, részvétele biztosított az eljárási cselekményeknél, míg ugyanakkor más esetekben — l. "benzidines", Zs. Z. és O. J.
ügyei — a NEKI, annak jogásza illetve az eljáró ügyvéd
munkáját a hatóságok elutasító magatartása megnehezíti.
Vissza
a Fehér Füzetek oldalára