Kezdeményezés községi önkormányzat határozatának visszavonására

I. A PANASZÜGY

Az egyik Nógrád megyei község szlovák kisebbségi önkormányzatának elnökhelyettese 1997. szeptember 3-án panasszal fordult a kisebbségi biztoshoz, amelyben sérelmezte, hogy a községben működő Általános Művelődési Központ (ÁMK) igazgatójának határozott időre szóló kinevezését a települési önkormányzat testületi ülése - alkalmatlanság miatt - 1997. július 31-i hatállyal visszavonta.

A kisebbségi önkormányzat elnökhelyettese szerint a települési önkormányzat döntésével megsértette a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 29. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, azért mert a döntés előkészítése során a kisebbségi önkormányzat véleményét nem kérték ki, illetőleg a kisebbségi állásfoglalás ismeretében - a döntés meghozatalakor - azt figyelmen kívül hagyták.

A panaszos álláspontja szerint, a Nektv. rendelkezései alapján a kisebbségi önkormányzat a konkrét esetben nem pusztán véleményezési, hanem egyetértési joggal rendelkezett, ezért a települési önkormányzat határozata jogszabályt sért.

Az ismertetett beadványhoz csatlakozva az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke 1997. szeptember 24-én szintén kifogást nyújtott be a kisebbségi biztoshoz és kérte az ügy kivizsgálását.

A panaszok alapján az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv.) 16. §-a alapján vizsgálatot indítottam és a következőket állapítottam meg:

II. A TÖRTÉNETI TÉNYÁLLÁS ÉS ANNAK JOGI HÁTTERE

    1. A rendelkezésre bocsátott, illetve beszerzett dokumentumok alapján megállapítható, hogy a községi önkormányzat 1997. július 30-án testületi ülést tartott, amelynek napirendjén a községben működő - alapvetően oktatási feladatokat ellátó - ÁMK vezetőjének, P. T. igazgató asszonynak a vezetői tisztségétől való megfosztása szerepelt.

Az előterjesztés alapján a települési önkormányzat alpolgármestere azért kezdeményezte P. T. - alkalmatlanság címén történő - elmozdítását, mert kifogások merültek fel az általa vezetett intézmény gazdálkodásával kapcsolatban, illetőleg viselkedését, emberi magatartását „érzéketlennek, lázítónak”, tehát általában véve „összeférhetetlennek” minősítették.

Az előterjesztés tényszerűen fogalmaz meg egy sor olyan kifogást - „etikátlan túlóra-felhasználás”, jogosulatlan címhasználat, indokolatlan útiszámlák stb. - amelyek miatt a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 45-46. §-ai alapján lefolytatandó fegyelmi eljárásnak van helye. Az eljárás alá vont személy szempontjából garanciális jogokat is jelentő fegyelmi eljárást azonban P. T-vel szemben nem indítottak, hanem a felsorolt indokok alapján megfosztották vezető beosztásától, amely döntéssel lényegében kimerítették a Kjt. 45. § (2) bekezdés d) pontja szerinti „...vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása” fegyelmi büntetést.

    2.  A vezetői alkalmatlanság indokai közül kiemelést érdemel az előterjesztésben megfogalmazott az a vád, miszerint P. T. „a közig. hivatalhoz beadványt nyújt be a képviselőtestület döntése, valamint a polgármesteri hivatal munkája ellen”. A tényekhez hozzátartozik ugyanis, hogy P. T. a személyét érintő döntés meghozatala előtt, a döntés idején, illetve azt követően is a helyi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke volt, és e társadalmi megbízatásának mind a mai napig eleget tesz. Ugyanakkor a Nektv. 26. § (1) bekezdése kifejezetten lehetővé teszi a helyi kisebbségi önkormányzat számára, hogy „a kisebbséget érintő bármely kérdésben” megkereséssel forduljon a „hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv vezetőjéhez”, így többek között „kifogással élhet az intézmények működésével kapcsolatos, a kisebbség jogait sértő gyakorlat, egyedi döntés ellen, kezdeményezheti a döntés megváltoztatását, visszavonását.”

    3.  A panaszügyben érintett igazgatónő nem pusztán egy közoktatási szerv, hanem a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kotv.) 33. § (1) bekezdés c) pontja szerinti „többcélú intézmény” - általános művelődési központ - vezetője volt.

A községben működő körjegyző arról tájékoztatott, hogy az ÁMK-ban az alapítása óta eltelt mintegy hét évben három intézmény működött: szlovák nemzetiségi óvoda, nemzetiségi tanterv szerint működő általános iskola és községi könyvtár. 1996. nyarán önkormányzati testületi döntés alapján az óvoda kivált az ÁMK-ból, majd az 1997. szeptember 1-jével induló tanévtől az ÁMK - elveszítve többcélú intézményi jellegét - csak mint általános iskola, a hozzá tartozó diákkönyvtárral  működik tovább. A körjegyző - az alapító okirat hiányára hivatkozva - nem tudott felvilágosítást adni arról, hogy az általános iskola kisebbségi oktatási intézménynek minősül-e.

    4.  A Művelődési és Közoktatási Minisztérium - rövid úton történt megkeresésre - arról tájékoztatott, hogy a panaszüggyel érintett községben szlovák nyelvoktató program alapján működik az általános iskola, amelynek mind a nyolcvanhat tanulója részt vesz a nemzetiségi nyelvi képzésben, tehát egyértelmű, hogy a Kotv. 121. § (6) bekezdés a) pontja második fordulata, illetve b) pontjában foglalt értelmező rendelkezések alapján, a Nektv. 29. § (2) bekezdése szerinti kisebbségi intézményről van szó.

A Nektv. 29. § (2) bekezdése generális szabályként mondja ki, hogy minden, „a kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedő települési önkormányzati döntéshez az érintett helyi kisebbségi önkormányzat egyetértése szükséges”. A panasszal érintett ügyben ezzel szemben az állapítható meg, hogy az igazgatónő felmentése tekintetében a települési önkormányzat nemcsak a szlovák kisebbségi önkormányzatnak az egyetértését nem szerezte be, hanem - 1997. július 30-án meghozott testületi döntése előtt - még a véleményét sem kérte ki.

A helyi szlovák kisebbségi önkormányzat a döntést követően - 1997. augusztus 25-én - élt a Nektv. 26. § (1) bekezdés d) pontjában biztosított jogával és kifogást emelt az önkormányzat határozatával szemben, kérve a sérelmesnek tartott intézkedés megváltoztatását. A települési önkormányzat 1997. augusztus 26-án tartott újabb testületi ülésén - a szlovák kisebbségi önkormányzat kifogása ellenére - fenntartotta P. T. felmentésére vonatkozó korábbi döntését.

    5. A Községi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat ezt követően fordult a Nógrád megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjéhez, kérve az álláspontjuk szerint jogsértő önkormányzati határozat törvényességi felülvizsgálatát. A Közigazgatási Hivatal P. T. vezetői megbízatásának a megszüntetéséről szóló határozat jogszerűségét a Kotv. rendelkezései alapján vizsgálta meg és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a határozat nem felel meg a Kotv. 102. § (3) bekezdésében foglaltaknak, mert az oktatási intézményt fenntartó települési önkormányzat az intézmény vezetője megbízásának a visszavonásával összefüggő döntése előtt nem szerezte be a törvényben meghatározott szervezetek és közösségek - többek között a helyi szlovák kisebbségi önkormányzat - véleményét. A Közigazgatási Hivatal vezetője ezért megállapította, hogy a döntés jogszabálysértő és felszólította a község polgármesterét, illetve a képviselő- testületet arra, hogy 1997. október 30-ig a jogszabálysértés megszüntetéséről gondoskodjanak.

 III.  KÖVETKEZTETÉSEK

    ad.1. Az ÁMK igazgatónőjének a felmentésére az alpolgármester által készített előterjesztés alapján olyan okokból került sor, amelyek - valódiságuk esetén - fegyelmi eljárás alapjául szolgálhattak volna. Tekintettel arra, hogy P. T. terhére rótt egyes vádak - a dolog jellegéből következően - folyamatos kötelességszegést feltételeznek, felvetődik a kérdés, hogy nem állt-e fenn a Kjt. 46. § (2) bekezdése b) pontja alapján a „jelentős súlyú fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja”, amely esetben a fegyelmi eljárás lefolytatása kötelező. A fegyelmi eljárás mellőzésével alkalmazott represszív személyi döntés a Kjt. rendelkezéseinek a megsértését jelenti, hiszen nem ad lehetőséget az érintett védekezésére, a vétkesség objektív módon történő kivizsgálására, konkrétan a Kjt. 47-53. §-aiban foglalt garanciákat is tartalmazó szabályok érvényesülésére.

    ad.2. Kifogásolható az önkormányzat határozata azért is, mert P. T. elmozdítására vonatkozó döntés alapjául olyan körülményt is felhoztak, amely az érintettnek - a szlovák kisebbség érdekképviselete érdekében - a Nektv.-ben biztosított, alapvető joga. A törvényes jogok gyakorlásért retorzió alkalmazására az általános jogelvek alapján sem kerülhet sor, a konkrét esetben pedig a Nektv. kifejezett megsértését jelenti.

    ad.3. A Kotv. 37. § (2) bekezdése - a működés általános szabályai körében - akként rendelkezik, hogy a többcélú intézmény alapítását az alapító okirat aláírását követő harminc napon belül az intézmény székhelye szerint illetékes főjegyzőnél nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. Ez az eljárási szabály irányadó akkor is, ha a bejegyzett adatokban változások következnek be. A települési önkormányzat a szükséges iratok hiányára való hivatkozással nem tudott pontos - és az ügy kivizsgálása szempontjából releváns - adatokat szolgáltatni, illetve felvilágosítást adni. Ez felveti annak a gyanúját, hogy a Kotv. egyes eljárási szabályait nem tartották vagy nem tartják be, amely olyan következtetésre nyújt alapot, hogy a helyi közoktatási igazgatási döntések felett nem érvényesül törvényességi felügyelet.

    ad.4. A vizsgálat során egyértelműen bebizonyosodott, hogy az ügyben olyan kisebbségi oktatási intézményről van szó, amelynek esetében az azt érintő valamennyi döntéshez szükség van a szlovák kisebbségi önkormányzat egyetértésére. Ez lényegében nem jelent mást, mint a települési és a helyi kisebbségi önkormányzat együttdöntési jogát és kötelezettségét, amely - a települési önkormányzatnak felróható módon - nem valósult meg.

    ad.5. Nem kétséges, hogy a többszörösen kifogásolt határozat a Kotv. 102. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megsértette, ezért jogszabálysértő. Emellett azonban nagyobb fokú jogsérelem valósult meg azáltal, hogy döntésével a települési önkormányzat teljes mértékig szembehelyezkedett a Nektv. szellemével és oly módon sértette meg a törvény 29. § (2) bekezdésében foglalt konkrét szabályt, hogy azzal alkotmányos visszásságot idézett elő.

A fentiek alapján az Obtv. 21. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján

IV. KEZDEMÉNYEZEM,

    1. hogy a Nógrád megyei Közigazgatási Hivatal vezetője a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 98. §. (2) bekezdés a) pontjában, valamint a (3) bekezdés a) és b) pontjaiban biztosított jogkörében vizsgálja meg a községi önkormányzat szervezeti működését, különös tekintettel a testületi munkában fellelhető hiányosságokra, illetőleg a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi döntések jogszerűségére.

    2. A Nógrád megyei Közigazgatási Hivatal vezetője az Ötv. 98. § (2) bekezdés a) pontjában biztosított törvényességi ellenőrzési jogkörében állapítsa meg, hogy L. Község Önkormányzatának 48/1997. (VII.30.) határozata nem pusztán azért jogszabálysértő, mert nem felel meg a Kotv. 102. (3) bekezdésében előírtaknak, hanem elsősorban azért törvényellenes, mert a képviselő-testület döntése során figyelmen kívül hagyta a Nektv. 29. § (2) bekezdésében foglalt, a kisebbségi önkormányzat számára egyetértési jogot biztosító rendelkezést.

Az Obtv. 18. § (3) bekezdése alapján

V. FELKÉREM

    1. Nógrád megye főjegyzőjét, hogy a Kotv. 37. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel a Kotv. 107. §-ában foglalt szabályok alapján az általános iskola működését illetően folytasson törvényességi ellenőrzést megvalósító vizsgálatot. Kérem, hogy a törvényességi ellenőrzés során tisztázzák, hogy a Kotv. 37. § (2) bekezdésben előírtaknak megfelelően a községi ÁMK mint többcélú közoktatási intézmény alapítását nyilvántartásba vétel végett bejelentették-e, illetőleg az intézmény profiljának a települési önkormányzat által való megváltoztatása a nyilvántartásból kitűnik-e.

    2. Felkérem az Országos Szlovák Önkormányzat elnökét, hogy a törvényi ellenőrzésben a Kotv. 107. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezésre figyelemmel képviseltesse magát.

Budapest, 1997. október

Dr. Kaltenbach Jenő sk.