Jelentés a tiszavasvári "külön ballagás" ügyéről

A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK JELENTÉSE

 A TISZAVASVÁRI ÜGYBEN FOLYTATOTT VIZSGÁLATRÓL

I. Az ügy előzményei és a vizsgálat ténymegállapításai

    1. A tiszavasvári Pethe Ferenc Általános Iskolában külön szervezték meg a cigány tanulók ballagását. A sajtóban megjelent hírek szerint a cigány tanulók sem az iskola tornatermét, sem az iskolaboltot nem használhatják. A történtek miatt a Roma Polgárjogi Alapítvány nevében Horváth Aladár elnök, Osztojkán Béla, a Phralipe Független Cigány Szervezet elnöke, valamint Bogdán János, a Ghandi Gimnázium igazgatója 1997. június 30-án nyílt levélben fordult a köztársasági elnök úrhoz, intézkedését kérve. Az ügy kivizsgálását 1997. július 3-án hivatalból rendeltem el, de vizsgálat indítását kezdeményezte 1997. július 3-án kelt levelében a köztársasági elnök úr.  Végül 1997. augusztus 23-án a művelődési és közoktatási miniszter is kérte az ügy kivizsgálását.  Az eljárás során beszereztem a városi önkormányzat következő iratait:

•  A Pethe Ferenc Általános Iskolára vonatkozó önkormányzati rendeletek, határozatok és előterjesztések másolatát;
•  A Pethe Ferenc Általános Iskola alapító okiratát;
•  Tiszavasvári Város települési önkormányzatának középtávú oktatási koncepcióját;
•  Tiszavasvári Város települési önkormányzat képviselő-testületének azon rendeleteit, határozatait, előterjesztéseit, amelyek a település közegészségügyi helyzetének javítását célozzák;
•  A település gyámügyi statisztikáját.

A Pethe Ferenc Általános Iskola vezetésétől a következő iratokat szereztem be:

•  A cigány tanulók külön ballagásáról hozott nevelő-testületi határozat másolatát;
•  A Védőnői Szolgálat által a Pethe Ferenc Általános Iskolában végzett egészségügyi vizsgálatokról szóló jegyzőkönyvek másolatát.

Tájékoztatást kértem:

•  Tiszavasvári polgármesterétől, hogy mikor és milyen döntés rendelkezett arról, hogy az általános iskolában külön osztályokban oktassák a cigány tanulókat, továbbá a települési önkormányzat milyen lépéseket tett a település szentmihályi részén, a Széles úti telepen élők közegészségügyi problémáinak kezelése érdekében.

•  A Pethe Ferenc Általános Iskola vezetésétől abban a kérdésben, hogy mikor és milyen eljárás keretében hozták meg azon döntésüket, hogy az általános iskolában külön osztályban oktatják a cigány tanulókat, hogy az általános iskola cigány tanulói részére külön rendeznek ballagást, hogy a különálló épületben elhelyezett roma tanulók nem használhatják a tornatermet, hogy a roma tanulók nem járhatnak át vásárolni a másik épületben található iskolaboltba. Választ kértem továbbá arra, hogy tájékoztatták-e a szülőket a fenti döntésekről, valamint, hogy igénybe vett-e az iskola kiegészítő normatív támogatást.

Két munkatársam 1997. július 23-án tájékozódott a helyszínen, majd 1997. szeptember 22.-én  Tiszavasváriban megbeszélést folytattam az önkormányzat vezetőivel (a polgármester és a jegyző úrral) és a polgármesteri hivatal oktatási ügyekben illetékes munkatársával. Találkoztam a Pethe Ferenc Általános iskola tantestületével, valamint meglátogattam az iskola mindhárom épületét, és az ún. Széles úti telepet, ahol az érintett cigány családok laknak.

    2. A beérkezett dokumentumokból, illetve a helyszíni vizsgálatból a következő állapítható meg:

Tiszavasváriban két cigány közösség lakik. A bűdi városrészen ún. "romungrok" laknak, akiknek gyerekei vegyes osztályokban járnak a Vasvári Pál Általános Iskolában. A Széles úti telepen ún. "oláh cigányok" laknak, akiknek gyermekei a Pethe Ferenc Általános Iskolában tanulnak. Az iskola több mint negyven éves múltra tekint vissza, a telepről mindig ide jártak a tanulók - előbb a körzetesítés miatt, később a szülők szabad iskolaválasztása következtében. Az oktatás három egymás közelében lévő iskolaépületben folyik. Az alsó tagozat cigány osztályai a Petőfi u. 24. szám alatti épületben, a felső tagozatosok a Petőfi u. 8. szám alatti épületben tanulnak. A Kossuth u. 76. szám alatti főépületben elsősorban nem cigány tanulók tanulnak, ám itt "vegyes" osztályok is vannak. A három iskolaépületben az oktatás tárgyi feltételei (épület, felszerelés) között diszkrimináció megállapításának alapjául szolgáló különbségek nem tapasztalhatók. Kétségtelen azonban, hogy a Kossuth utcai főépület újabb és ezért jobb állapotban van. Az iskolának egy tornaterme van, amely a főépületben helyezkedik el, ebből következően használata az ott tanuló diákok számára zavarmentesebb, de ez önmagában nem tekinthető diszkriminációnak. Az egyes épületekben elhelyezett osztályok létszáma között nincs jelentős különbség.

A Pethe Ferenc Általános Iskola alapító okirata szerint alaptevékenységük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók differenciált nevelése és oktatása iskolaotthonos és ifjúsági osztályokban. Az iskola beiskolázási körzetébe tartozó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szinte kizárólag a cigány kisebbséghez tartoznak, így az iskolai tanulmányaikat ezekben az osztályokban kezdik meg. A szóban forgó osztályokban az oktatás felzárkóztató program szerint folyik, amely 1994-ben váltotta fel a kisegítő iskolai rendszert. Az oktatás az általános felzárkóztató program szerint történik, azaz nem alkalmazkodik a tanulók speciális igényeihez, illetőleg adottságaihoz. A tapasztalatok szerint a cigány tanulók esetében a felzárkóztatás nem csak a hátrányos helyzet miatt, hanem nyelvi okokból is indokolt. A nemzetiségi pedagógiai program kidolgozása most van folyamatban, így a nemzetiségi kiegészítő normatív támogatást igénylésére csak 1996-ban került sor. Az említett osztályokból a tanulmányok megfelelő előmenetele esetén lehetőség van az általános tantervi osztályokba való átirányításra. A pedagógusok néhány esetben kezdeményezték cigány tanulók áthelyezését a vegyes osztályokba, ám az érintett tanulók szülei kérték, hogy gyermekük cigány társai között tanulhasson tovább, akár felzárkóztató program keretében is.

Az iskola tantestülete 1997. április 23-án - tagjainak többségével meghozott határozata alapján - úgy döntött, hogy külön szervezi meg a cigány tanulók ballagását. A döntés indoka az volt, hogy a gyerekek fertőzöttek (igen nagy százalékban tetvesek, akad közöttük rühes, ótvaros), és a ballagásra látogató szülőket és vendégeket nem akarták kitenni a fertőzés veszélyének. A tornaterem használatát is a fertőzöttség miatt tagadták meg a cigány tanulóktól, ám erről senki nem hozott formális döntést. A külön ballagásról szülői értekezlet keretében és egyéni beszélgetés során tájékoztatták a szülőket. A pedagógusok azt tervezték, hogy hagyományteremtő cigány ballagást valósítanak meg.

A Védőnői Szolgálat 1997. február 5-én, április 24-én és június 3-án tartott vizsgálatából kiderül, hogy a Pethe Ferenc Általános Iskola cigány tanulói feltűnően nagy arányban fertőzöttek. Az intézkedések között azonban mindössze az olvasható, hogy az iskola saját költségvetése terhére tetűirtószert vásárolt. Az áprilisi vizsgálat jegyzőkönyve tartalmazza, hogy felkérik a városi főorvost intézkedések megtételére.

A települési önkormányzat 1995-ben intézményi racionalizálást hajtott végre, amelynek következtében létszámleépítésre is sor került. Ennek következtében megszűnt annak az egészségőrnek a státusa, aki a tanulókat heti rendszerességgel fürdette, ellenőrizte és a megfelelő kezeléseket elvégezte. 1995 után ugrásszerűen megnőtt a iskola cigány tanulóinak fertőzöttsége.

A települési önkormányzat által rendelkezésre bocsátott dokumentumokból kiderül, hogy az önkormányzat és intézményei számos esetben foglakoztak a településen - különösen a Széles úti telepen - élő cigány kisebbség életkörülményeinek javításával. 1995. október 27-én átadásra került a Cigány Információs Közösségi Házat, amely otthont ad a kulturális rendezvényeknek, az irodahelyiség a szociális ügyintézők, családsegítők, védőnők rendelkezésére áll. Közegészségügyi célokat szolgál a női és férfifürdő, amelyet heti két alkalommal vehetnek igénybe a telepen élők. A költségeket teljes egészében az önkormányzat fizeti. A Közösségi Ház felépítésében jelentős részt vállalt a Népjóléti Minisztérium. A települési önkormányzat pályázatokon nyert támogatást a Közösségi Házban megszervezendő programok megvalósítására. A Széles úti telepen élők kutyáinak ingyenes oltását is lehetővé tette az önkormányzat, rendszeres a rágcsálóirtás. Ezek az intézkedések azonban nem érték el azt az eredményt a fertőzöttség visszaszorításában, amelyet a korábbi heti rendszerességű fürdetés, felülvizsgálat, kezelés jelentett.

II. Az alkalmazandó jogszabályok és azok rendelkezéseinek értelmezése

    1. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 45. §-ának (2) bekezdése értelmében a cigány kisebbség iskolázottságbeli hátrányainak csökkentése érdekében sajátos oktatási feltételek teremthetők. Ez a törvényi rendelkezés az Alkotmány 70/A. §-a (3) bekezdésében foglaltak közoktatási szempontokból való konkretizálása, annak az alkotmányos célnak a megvalósulását szolgálja, hogy az eleve hátrányos helyzetben levő népcsoporthoz tartozó állampolgárok hátrányait a közoktatás területén megtett intézkedések révén csökkentse.

A hivatkozott törvényi rendelkezés lehetőséget ad arra, hogy a közoktatásért felelős állami, önkormányzati szervek a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kotv.) által kialakított közoktatási rendszer biztosította keretek között a cigány kisebbséghez tartozó állampolgárok oktatására sajátos feltételeket teremtsenek. Ebben az esetben a jogalkalmazók intézkedéseinek azt az alkotmányossági követelményt kell kielégítenie, hogy a sajátos oktatási feltételek között tanuló cigánygyermekek a közoktatási szolgáltatást a nem cigány származású gyermekekkel közoktatási szempontból azonos feltételek mellett vehessék igénybe. Ellenkező esetben sérül ezeknek a gyermekeknek az Alkotmány 67. §-ában biztosított megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez, valamint 70/F. §-ában biztosított művelődéshez való joga, valamint sérülnek az Alkotmány 70/A. §-ában megfogalmazott diszkriminációt tiltó rendelkezései.

Ebből következően tehát nem eleve alkotmányellenes a cigány származású gyermekek elkülönítetten, akár külön épületben, külön osztályokban való oktatása és nevelése, amennyiben a Kotv. által kialakított közoktatási rendszerben, az oktatási igazgatás anyagi és eljárási szabályainak megtartásával történik, és az elkülönített oktatás során ezeknek a gyermekeknek ugyanazokat a közoktatási feltételeket biztosítják, mint nem cigány származású kortársaiknak. Azt mindig egy meghatározott ügyben lefolytatott alkotmányossági vizsgálatnak az eset összes körülményeire figyelemmel kell eldöntenie, hogy adott esetben a közoktatásért felelős állami, önkormányzati szervek és intézmények ennek az alkotmányos célnak a figyelembevételével különítették-e el a cigány származású gyermekeket a nem cigány származásúaktól, és elkülönítésükkor nem kerültek-e ezek a gyermekek az elkülönítés révén hátrányosabb helyzetbe kortársaiknál.

    2. A Kotv. az Alkotmány 67. §-a (2) bekezdésének, valamint 70/J. §-ának konkretizálásaképpen - amely rendelkezések szerint a szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák, és a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni - a szülők alkotmányos jogainak érvényesítése és kötelezettségeik teljesítése érdekében a közoktatás rendszerében olyan intézményrendszert hoz létre, amely alkalmas arra, hogy a szülők gyermekük nevelésével kapcsolatos jogaikat gyakorolhassák, és teljesíthessék ilyen irányú kötelezettségeiket. Ezen túlmenően a gyermekek művelődéshez való jogának biztosítása érdekében lehetőséget teremt arra, hogy a gyermekek önkormányzataik révén a közoktatási intézmény életét befolyásoló döntések meghozatalában megfelelő módon részt vehessenek. Az erre az intézményrendszerre vonatkozó szabályozás arra kötelezi a közoktatási intézmények fenntartóit és magukat az intézményeket is, hogy bizonyos döntések meghozatalába a szülőket és a gyermekeket vonják be.

Az előadottakon túlmenően ezeknek az alkotmányos alapjogoknak az érvényesítését segíti elő, hogy a fenntartónak, valamint a közoktatási intézménynek magát az intézményt, annak közösségeit és a tanulókat érintő egyes döntések meghozatalakor szakhatóságként kötelező jelleggel igénybe kell venniük a pedagógiai szakszolgálatokat, nevelési tanácsadókat, amely szervek által adott pedagógiai szakvéleményeket ezeknek a döntéseknek a meghozatalakor figyelembe kell venniük. Ez az intézményrendszer is az egyik biztosítéka annak, hogy a közoktatást érintő egyes, a gyermekek és a szülők alkotmányos alapjogainak érvényesítésével összefüggő döntések meghozatalakor a fenntartótól és az intézménytől független oktatási szakszolgálatok objektív, kizárólag pedagógiai szempontokat figyelembevevő véleményei képezzék egy-egy döntés alapját.

A nevelési-oktatási intézmények döntési jogosítványai közül egyesek a fenntartó, mások a közoktatási intézmény vezetőinek, valamint nevelőtestületének hatáskörébe tartoznak. Azoknak a döntéseknek a vonatkozásában, amelyeket nem a fenntartó hoz meg, a fenntartónak a Kotv. 102. § (2) bek. c) pontja alapján kötelessége ellenőriznie a közoktatási intézmény működésének törvényességét, a szakmai munka eredményességét.

    3. A szülőknek, valamint az állami, önkormányzati szerveknek a gyermekekkel kapcsolatos felelősségét az Alkotmány már hivatkozott rendelkezésein túlmenően a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.), valamint a gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Gyjtv.) szabályozzák.

E jogszabályokban foglalt rendelkezések elsősorban a szülők feladatává teszik a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének elősegítését, és olyan intézményrendszert hoznak létre, illetőleg az állami, önkormányzati szerveknek olyan feladat- és hatásköröket adnak, amelyek biztosítják a gyermekek védelme alkotmányos céljának érvényesülését.

    4. A fertőző betegségekkel kapcsolatos járványügyi teendőket az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény (a továbbiakban: Eütv.), a végrehajtására kiadott 16/1972. (IV. 29.) EÜM rendelet, valamint az Eütv-nek a járványügyre vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló 9/1972. (VI. 27.) EÜM rendelet (a továbbiakban: EüR.) szabályai tartalmazzák.

A vonatkozó jogszabályok pontosan meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek bekövetkezése esetén az egészségügyi hatóság illetékes szervei egyes személyek, intézmények alkalmazottai, szolgáltatásainak igénybevevői, illetve területek lakossága vonatkozásában meghatározott járványügyi intézkedéseket el kell rendelnie, azokat magának kell végrehajtania, vagy végrehajtásukat ellenőriznie kell. Így például az EüR. 28. §-a (1) bekezdése szerint járványveszély vagy járvány esetén az egészségügyi hatóság rendeli el az iskolák bezárását, tiltja meg az összejövetelek és gyűlések tartását, és teszi meg azokat az intézkedéseket, amelyek a járvány bekövetkezésének vagy terjedésének megakadályozásához szükségesek.

Az EüR. 35. § (1) bekezdésének értelmében a kiütéses tífusz és a visszatérő láz megelőzése érdekében az országos tisztifőorvos által meghatározott helyeken és esetekben időszakos vagy soron kívüli csoportos vagy egyedi vizsgálatokat kell tartani a tetvesség felderítésére, és megfelelő eljárásokat kell alkalmazni a tetvesség megelőzésére, illetőleg megszüntetésére. Az érdekelt személy pedig köteles alávetni magát a tetvesség megelőzése, illetőleg a megszüntetése érdekében szükséges eljárásnak.

A hivatkozott jogszabályi rendelkezések vizsgálata alapján megállapítható, hogy csak meghatározott feltételek fennállása esetén lehet közösségi szolgáltatást nyújtó intézményeket bezárni, események megtartását megtiltani, valamint egyes személyeket kötelező járványügyi intézkedéseknek alávetni. Az egészségügyi hatóság eme intézkedéseit hatósági jogkörében eljárva, alakszerű határozat formájában hozza meg, amelyek meghozatala, valamint a végrehajtásuk elleni jogorvoslatok alkotmányos keretei az állampolgárok számára biztosítottak.

III. Következtetések és ajánlott intézkedések

    1. A vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy fennáll-e olyan alkotmányos visszásság, amely a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatos. Elsősorban azt vizsgáltuk, hogy jogszerű volt-e a nevelőtestület azon döntése, amely a külön ballagásról szólt, illetve jogszerűen indokolható-e a tornaterem használat gyakorlata. Vizsgáltuk továbbá azt is, hogy a cigány tanulóknak azonos iskolában, de külön épületben, külön osztályokban történő oktatása jogszerűen indokolható-e.

A helyszíni vizsgálat, illetve a rendelkezésünkre álló iratanyag áttanulmányozásából, valamint a felsorolt rendelkezések elemzéséből megállapítható következtetések az alábbiak:

a) A fent kifejtetteknek megfelelően az oktatási rendszer akkor tekinthető diszkrimináció-mentesnek, ha az az oktatásra vonatkozó szabályoknak a megtartásával történik, például a tanulók elkülönített oktatásának indoka speciális pedagógiai program megvalósítása, és az oktatás tárgyi és személyi feltételei minden tanuló esetében azonosak vagy hasonlóak. A Tiszavasváriban folyó oktatás ennek a követelménynek eleget tesz, így a felzárkóztató program szerint oktatott tanulók elkülönített módon történő oktatása nem minősíthető diszkriminációnak. Ugyanakkor elgondolkodtató az a tény, hogy a felzárkóztató programban az adott iskolában kizárólag a cigány tanulók vesznek részt. A biztosi vizsgálat arra nem terjedhetett ki, hogy az ilyen minősítést megállapító hatóság döntése minden esetben jogszerű volt-e vagy sem, mert a döntést megalapozó helyzet utólag nem rekonstruálható. Az ellentmondásosnak tűnő állapot magyarázatául szolgál az az adat, mely szerint a hasonló elbírálás alá eső nem cigány tanulók oktatása az eltérő lakókörzet miatt a város más iskolájában történik. A legfőbb hiányosság abban jelölhető meg, hogy a cigány tanulók oktatása is az általános felzárkóztató program szerint, és nem a Nektv. 45.§ (2) bekezdésében szabályozott módon folyik.

b) A tornaterem használatának gyakorlata több szempontból is kifogásolható. Ezek a következők:

•  a rendelkezésünkre álló információnk szerint erről formális döntés nem született. Az iskola vezetése által kialakított gyakorlatot a fenntartó nem kifogásolta.

•  Tekintettel arra, hogy az indokként felhozott fertőzöttség és a tornaterem igénybevétele között nem mindig volt összefüggés, a tilalom olyanokat is érintett, akik nem voltak fertőzöttek. A történteket árnyalja, hogy egy fertőzöttséggel adekvát tornaterem-használati gyakorlat kialakítása az oktatás sajátos körülményei között minden bizonnyal megoldhatatlan lett volna.

c) Hasonló a helyzet a külön ballagás kérdésében. A felhozott szempontok a külön szervezett ballagás esetében is alkalmazhatók. A pedagógusok a tanulók fertőzöttségével indokolták döntésüket. Ennek az indokolásnak a jogosságát megkérdőjelezi, hogy korábban hasonló fertőzöttség mellett ilyen intézkedésre nem került sor. A döntés kollektív jellege következtében az eredmény egyformán érintette a fertőzötteket és a nem fertőzötteket. A nevelőtestületi döntés motivációjaként diszkriminatív szándék ugyan nem igazolható, de a történtek, így a rendezvény előkészítetlensége és a lebonyolítás módja mégis diszkriminációhoz vezetett, miután nem valósulhatott meg a külön ballagtatás indokaként korábban említett hagyományteremtő szándék.

A cigány tanulók külön ballagásával elkerülték ugyan, hogy a rendezvényen mások is megfertőződjenek, ám az alap-probléma - a cigány tanulók jelentős részének fertőzöttsége - ettől nem oldódott meg.

A felvázolt események bizonyos értelemben egy súlyos szociális és közegészségügyi helyzet következményének tekinthetők, ebből következően önmagában - az alapul szolgáló okok kiküszöbölése nélkül - nem kezelhetők. Mindaddig, amíg a Széles úti telep helyzetében nem következik be változás, a közegészségügyi veszély diszkriminatív oktatási intézkedések okaként, vagy hivatkozási alapjaként szolgálhat.

A visszásság csak úgy orvosolható, ha település lakói - cigányok és nem cigányok -, a települési önkormányzat polgármestere és képviselő-testülete, a Polgármesteri Hivatal, a pedagógusok, civil szervezetek, a különböző intézmények és hatóságok közösen keresik meg a legmegfelelőbb megoldást. Tiszavasváriban azt tapasztaltam, hogy ilyen együttműködésre van fogadókészség, hiszen a települési önkormányzat képviselő-testülete is szorgalmazta az érintett intézmények, szervezetek koordinált, egymás munkáját segítő, folyamatos együttműködését. A Pethe Ferenc Általános Iskola pedagógusai elkészítették azt a nemzetiségi pedagógiai programot, amely lehetővé teszi a cigány tanulók felzárkóztatása mellett a cigány kultúra elsajátítását és átörökítését, az önazonosság megőrzését. A pedagógusok vállalták továbbá, hogy továbbképzésen vesznek részt, amelyen a cigányság kultúrájára vonatkozó ismereteiket kívánják bővíteni. Az egyeztető tárgyaláson a város vezetése rendelkezésemre bocsátotta azt az intézkedés-csomagot, amellyel - figyelembe véve az önkormányzat lehetőségeit - a település cigány lakosságának életkörülményeit próbálják javítani. Ezen intézkedésekkel, a folyamatos együttműködéssel el kell kerülni a cigány kisebbség kirekesztését a település közösségi életéből.

d) Ennek érdekében az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 21.§ (1) bekezdése alapján

k e z d e m é n y e z e m,

hogy

•  Tiszavasvári Város Önkormányzatának képviselő-testülete tűzze napirendjére a kérdést, és az érintettek bevonásával vizsgálja meg a fent vázolt visszásság orvoslásának lehetőségeit;

•  fenntartói jogkörében eljárva fokozottan kísérje figyelemmel a Pethe Ferenc Általános Iskolában folyó munkát;

•  folgozzon ki programot a Széles úti telep közegészségügyi helyzetének javítását szolgáló intézkedésekről;

•  az általa is tervezett intézkedés-csomag részeként tegye hatékonyabbá a családsegítő központ munkáját

k e z d e m é n y e z e m,

 hogy a Pethe Ferenc Általános Iskola nevelőtestülete alakítson ki szorosabb együttműködést a szülőkkel és a Gyámhatósággal.

Azzal a

k e z d e m é n y e z é s s e l

fordulok az Állami és Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat Nyíregyháza Városi Intézetének tisztifőorvosához és munkatársaihoz, hogy dolgozzanak ki javaslatokat a Tiszavasvári város Széles úti telepén élők egészségügyi helyzetének javítására, a tanulók fertőzöttségének kiküszöbölésére.

Miután a probléma egyes elemei - így különösen annak költségvetési vonatkozásai túlmennek a helyi kereteken

k e z d e m é n y e z e m,

hogy a Népjóléti Miniszter vizsgálja meg, milyen központi intézkedések szükségesek a tiszavasvári  és más hasonló helyzetű önkormányzatok szociális és egészségügyi problémáinak megoldásához.

Egyúttal

a j á n l á s s a l

fordulok a Népjóléti Miniszterhez, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló törvény biztosította jogkörénél fogva indítson vizsgálatot annak kiderítése érdekében, hogy az Állami és Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat Nyíregyháza Városi Intézete megfelelően gyakorolta-e hatósági jogkörét a Tiszavasváriban kialakult járványveszély megszüntetése érdekében.

Végül

a j á n l á s s a l

fordulok a Művelődési és Közoktatási Miniszterhez, hogy gyorsítsa fel olyan programok kidolgozását, amelyek a hátrányos helyzet felszámolását szolgáló általános programokon kívül a speciálisan hátrányos helyzetű cigány tanulók felzárkóztatását célozza a közoktatási törvény és a Nektv. hivatkozott rendelkezéseivel összhangban.

Budapest, 1997. szeptember 25.

Dr. Kaltenbach Jenő