EURÓPA TANÁCS
Európai Szerzõdések
ETS No. 157
Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelmérõl
Strasbourg, 1995.II.1.
Az Európa Tanács tagállamai és a jelen Keretegyezmény többi aláíró Állama,
figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti nagyobb egység elérése annak érdekében, hogy védje és fejlessze közös örökségük eszméit és elveit;
figyelembe véve, hogy az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok védelme és továbbfejlesztése az egyik módszer, ami által e cél elérhetõ;
attól az óhajtól vezéreltetve, hogy az 1993. október 9-én Bécsben, az Európa Tanács Tagállamainak állam- és kormányfõi által elfogadott Nyilatkozatot megvalósítsák;
abban az elhatározásban, hogy saját területeiken védelmezzék a nemzeti kisebbségek fennmaradását;
figyelembe véve, hogy az európai történelem megrázkódtatásai megmutatták, a nemzeti kisebbségek védelme alapvetõ fontosságú kontinensünk stabilitása, demokratikus biztonsága és békéje szempontjából;
figyelembe véve, hogy a pluralista és valódi demokratikus társadalomnak nemcsak tiszteletben kell tartania minden nemzeti kisebbséghez tartozó személy etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitását, de megfelelõ feltételeket is kell teremtenie azért, hogy kifejezhesse, megõrizhesse és fejleszthesse ezt az identitást;
figyelembe véve, hogy szükséges a tolerancia és a párbeszéd légkörének megteremtése azért, hogy a kulturális különbözõség ne a megosztottság, hanem a gazdagodás forrása és tényezõje legyen minden társadalom számára;
figyelembe véve, hogy a toleráns és virágzó Európa kiteljesedése nemcsak az Államok közötti együttmûködéstõl függ, hanem határokon átnyúló együttmûködést kíván a helyi és a regionális közösségek között, az Államok alkotmányának és területi integritásának sérelme nélkül;
figyelembe véve az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló Egyezményt és kiegészítõ jegyzõkönyveit;
figyelembe véve az Egyesült Nemzetek egyezményeiben és nyilatkozataiban a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó kötelezettségeket, valamint az Európai Biztonsági és Együttmûködési Konferencia dokumentumait, kiváltképpen az 1990. június 29-i Koppenhágai Dokumentumot;
abban az elhatározásban, hogy a nemzeti kisebbségek hatékony védelmét és az ezekhez a kisebbségekhez tartozó személyek jogait és szabadságait biztosító és tiszteletben tartandó elveket, valamint az azokból származó kötelezettségeket meghatározzák, azoknak a tagállamokban és más - a jelen okmány részeseivé váló - Államokban történõ biztosítása végett, tiszteletben tartva a jog uralmát, az államok területi integritását és nemzeti szuverenitását;
abban az elhatározásban, hogy a jelen Keretegyezménybe foglalt elveket nemzeti törvényhozásuk által és megfelelõ kormányzati politikával végrehajtsák,
a következõkben állapodnak meg:
I. FEJEZET
1. cikk
A nemzeti kisebbségek és ezen kisebbségekhez tartozó személyek jogainak és szabadságainak védelme az emberi jogok nemzetközi védelmének szerves részét képezi és mint ilyen, a nemzetközi együttmûködés keretébe tartozik.
2. cikk
A jelen Keretegyezmény rendelkezéseit jóhiszemûen, a megértés és a türelmesség szellemében, valamint az Államok közötti jószomszédság, baráti kapcsolatok és együttmûködés elveivel összhangban kell alkalmazni.
3. cikk
1. Minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek joga van szabadon megválasztani, hogy kisebbségiként kezeljék-e vagy sem és ebbõl a választásából vagy e választásával összefüggõ jogainak gyakorlásából semmiféle hátránya ne származzék.
2. A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek a jelen Keretegyezménybe foglalt elvekbõl származó jogaikat és szabadságaikat egyénileg, valamint másokkal közösségben gyakorolhatják.
II. FEJEZET
4. cikk
1. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy számára biztosítják a törvény elõtti egyenlõséget és a törvény általi egyenlõ védelem jogát. Ebben a vonatkozásban minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozáson alapuló hátrányos megkülönböztetés tilos.
2. A Felek kötelezik magukat annak elfogadására, hogy - amennyiben szükséges - megfelelõ intézkedéseket hoznak a gazdasági-, a társadalmi-, a politikai- és a kulturális élet minden területén a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és a többséghez tartozók közötti teljes és hatékony egyenlõség elõmozdítása érdekében. E tekintetben kellõ figyelmet fordítanak a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek sajátos körülményeire.
3. A 2. bekezdésben foglaltaknak megfelelõ intézkedéseket nem lehet hátrányos megkülönböztetésként értékelni.
5. cikk
1. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy támogatják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára kultúrájuk megõrzését és fejlesztését, úgyszintén identitásuknak, nevezetesen vallásuk, nyelvük, hagyományaik és kulturális örökségük megõrzésének feltételeit.
2. Az integrációt szabályozó általános politikájuk keretében hozott intézkedéseik sérelme nélkül a Felek tartózkodnak minden olyan politikától vagy gyakorlattól, amely a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek akaratuk elleni asszimilációjára irányul és védelmezik ezen személyeket minden olyan akciótól, ami a beolvasztásukra irányul.
6. cikk
1. A Felek bátorítják a tolerancia és kultúrák közötti párbeszéd szándékát, valamint hatékony intézkedéseket hoznak, hogy elõmozdítsák minden, területükön élõ személy közötti kölcsönös tiszteletet, megértést és együttmûködést, kiváltképpen az oktatás, a kultúra és a tömegkommunikációs eszközök területén, tekintet nélkül e személyek etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási identitására.
2. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megfelelõ intézkedéseket hoznak olyan személyek védelmében, akik hátrányosan megkülönböztetõ, ellenséges vagy erõszakos fenyegetések és cselekedetek áldozatai lehetnek, etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási identitásuk miatt.
7. cikk
A Felek biztosítják minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához, a véleménynyilvánítás szabadságához, a gondolat-, a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogának tiszteletben tartását.
8. cikk
A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy elismerik minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek vallása vagy hite kifejezésére, úgyszintén vallási intézmények, szervezetek és egyesületek alapítására való jogot.
9. cikk
1. A Felek kötelezettséget vállalnak annak elismerésére, hogy minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek a véleménynyilvánítási szabadsága magába foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, az eszmék megismerésének és közlésének szabadságát a kisebbség nyelvén, országhatárokra tekintet nélkül és hatósági szerv beavatkozása nélkül. A Felek biztosítani fogják nemzeti jogrendszerük keretein belül, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket ne érje hátrányos megkülönböztetés a tömegkommunikációs eszközökhöz való hozzájutásban.
2. Az 1. bekezdés nem akadályozza meg a Feleket abban, hogy a rádió adás és televíziós sugárzás, vagy mozivállalkozás megindítását - hátrányos megkülönböztetéstõl mentesen és objektív kritériumok alapján - engedélyhez kössék.
3. A Felek nem akadályozzák a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket a nyomtatott tömegkommunikációs eszközök létrehozásában és használatában. A rádió- és televízió adásokat szabályozó törvényi keretekben, amennyire lehetséges, biztosítani fogják és figyelembe veszik az 1. bekezdés rendelkezéseit, annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára lehetõséget nyújtsanak saját tömegkommunikációs eszközeik létrehozására és használatára.
4. A Felek megfelelõ intézkedéseket hoznak jogrendszerük keretében annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára megkönnyítsék a tömegkommunikációs eszközökhöz való hozzájutást, ezzel is elõmozdítva a toleranciát és lehetõséget teremtve a kulturális sokszínûségnek.
10. cikk
1. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek elismerik kisebbségi nyelvének szabad és beavatkozás nélküli használatát úgy magánbeszélgetésben mint nyilvánosan, szóban és írásban.
2. A nemzeti kisebbséghez tartozó személyek által hagyományosan, vagy jelentõs számban lakott területeken, amennyiben azok a személyek úgy kívánják, vagy az ilyen kívánság megfelel a valóságos szükségnek, a Felek erõfeszítéseket tesznek arra, hogy biztosítsák - lehetõség szerint - e személyek és a közigazgatási hatóságok közötti kisebbségi nyelv használatát elõsegítõ feltételeket.
3. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy biztosítják minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek azt a jogot, hogy olyan nyelven, amelyet megért, a legrövidebb idõn belül tájékoztassák letartóztatásának okairól és minden ellene felhozott vád természetérõl és indokairól, valamint hogy ezen a nyelven védekezhessen - ha szükséges - ingyenes tolmács segítségével.
11. cikk
1. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy elismerik minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek azon jogát, hogy család- és utónevét kisebbségi nyelvén használhassa, ugyancsak ennek hivatalos elismeréséhez való jogot, jogrendszerükben szabályozottaknak megfelelõen.
2. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy elismerik minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy azon jogát, hogy saját kisebbségi nyelvén cégtáblákat, feliratokat és egyéb magántermészetû információkat tegyen közzé a nyilvánosság számára láthatóan.
3. Olyan körzetekben, amelyek hagyományosan nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által jelentõs számban lakottak, a Felek törekedni fognak arra, hogy jogrendszerük keretében, beleértve, ahol helyénvaló a más Államokkal való megállapodásokat, és figyelembe véve sajátos körülményeiket, a hagyományos helységneveket, utcaneveket és egyéb, a közösség számára szánt földrajzi megjelöléseket a kisebbség nyelvén is kiírják, ha megfelelõ igény van ilyen jelzésekre.
12. cikk
1. A Felek, ha szükséges, az oktatás és a kutatás területén intézkednek úgy a nemzeti kisebbségeik mint a többség kultúrájának, történelmének, nyelvének és vallásának megismerése elõmozdítására.
2. Ebben az összefüggésben a Felek különösképpen megfelelõ lehetõségeket fognak teremteni a tanítóképzésre és a tankönyvekhez való hozzájutásra és megkönnyítik a különbözõ közösségek tanítói és diákjai közötti kapcsolatokat.
3. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy elõmozdítják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára az oktatáshoz minden szinten a hozzájutás esélyegyenlõségét.
13. cikk
1. Oktatási rendszerük keretében a Felek elismerik minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek a jogát arra, hogy saját magán oktatási és képzési intézményeiket létrehozhassák és mûködtethessék.
2. E jog gyakorlása nem ró semmiféle pénzügyi kötelezettséget a Felekre.
14. cikk
1. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy elismerik minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy jogát kisebbségi nyelvének megtanulására.
2. Nemzeti kisebbségek által hagyományosan és jelentõs számban lakott területeken, megfelelõ igény esetén, a Felek törekednek - lehetõségeik szerint és oktatási rendszerük keretein belül - annak biztosítására, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek megfelelõ lehetõségük legyen kisebbségi nyelvüket megtanulni vagy ezen a nyelven tanulni.
3. A jelen cikk 2. bekezdését úgy kell végrehajtani, hogy az ne veszélyeztesse a hivatalos nyelv tanulását, vagy ezen a nyelven való tanítást.
15. cikk
A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megteremtik a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára azokat a feltételeket, amelyek a kulturális, a társadalmi és a gazdasági életben, valamint a közügyekben - különösképpen az õket érintõkben - való részvételhez szükségesek.
16. cikk
A Felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságokat, melyek a jelen Keretegyezménybe foglalt elvekbõl származnak.
17. cikk
1. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem akadályozzák a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket azon joguk gyakorlásában, hogy szabadon és békésen határokon átnyúló kapcsolatokat hozzanak létre és tartsanak fenn olyan személyekkel, akik törvényesen tartózkodnak más Államokban, kiváltképpen olyanokkal, akikkel etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásukban osztoznak, vagy kulturális örökségük közös.
2. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem akadályozzák a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket azon joguk gyakorlásában, hogy részt vegyenek nemzeti- és nemzetközi nem-kormányzati szervezetek tevékenységében.
18. cikk
1. A Felek törekednek arra, hogy - amennyiben szükséges - két- és többoldalú egyezményeket kössenek más Államokkal, kiváltképpen a szomszédos Államokkal, annak érdekében, hogy biztosítsák az érintett nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelmét.
2. Adott esetben a Felek megfelelõ intézkedéseket hoznak a határokon átnyúló együttmûködés bátorítására.
19. cikk
A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen Keretegyezményben lefektetett elveket tiszteletben tartják és végrehajtják, azokhoz - amennyiben az szükséges - kizárólag olyan megszorításokat, korlátozásokat vagy derogációkat alkalmaznak, amelyekrõl nemzetközi jogi okmányok rendelkeznek, különösen amelyek az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló Egyezményben és kiegészítõ jegyzõkönyveiben találhatók, amennyiben ezek lényegesek az említett elvekbõl származó jogok és szabadságok szempontjából.
III. FEJEZET
20. cikk
A jelen Keretegyezménybe foglalt elvekbõl eredõ jogok és szabadságok gyakorlása során minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy tiszteletben tartja a nemzeti törvényhozást és mások jogait, különösen a többséghez tartozókét és más nemzeti kisebbségiekét.
21. cikk
A jelen Keretegyezmény egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az bármely egyén számára jogot biztosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtására, amely a nemzetközi jog alapvetõ elveivel, kiváltképpen az Államok szuverén egyenlõségével, területi integritásával és politikai függetlenségével ellentétes.
22. cikk
A jelen Keretegyezmény egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az korlátozza vagy megsérti azokat az emberi jogokat vagy alapvetõ szabadságokat, melyek a Szerzõdõ Felek bármelyike törvényeinek megfelelõen vagy bármely más - amennyiben e Szerzõdõ Fél részese - Egyezmény alapján biztosítható.
23. cikk
A jelen Keretegyezménybe foglalt elvekbõl eredõ jogok és szabadságok - amennyiben az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló Egyezményben, vagy kiegészítõ jegyzõkönyveiben azoknak megfelelõ rendelkezések találhatók - az utóbb említett Egyezmény rendelkezéseivel összhangban lévõkként értelmezendõk.
IV. FEJEZET
24. cikk
1. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága figyelemmel fogja kísérni a jelen Keretegyezménynek a Szerzõdõ Felek általi végrehajtását.
2. Azok a Felek, amelyek nem tagjai az Európa Tanácsnak, a megállapítandó szabályok szerint fognak részt venni a végrehajtási mechanizmusban.
25. cikk
1. A Keretegyezménynek az adott Szerzõdõ Fél vonatkozásában történõ hatályba lépését követõ egy éven belül a Szerzõdõ Fél az Európa Tanács Fõtitkárának teljeskörû tájékoztatást nyújt azokról a törvényhozói és egyéb intézkedésekrõl, amelyeket a Keretegyezményben felsorolt elvek hatályosulásáért tett.
2. Ezt követõen minden Szerzõdõ Fél a Fõtitkárnak rendszeresen és minden alkalommal, amikor a Miniszteri Bizottság kifejezte e kérését, tájékoztatást nyújt a Keretegyezmény végrehajtását érintõ minden lényeges lépésrõl.
3. A Fõtitkár továbbítja a jelen cikkben foglaltaknak megfelelõen nyújtott tájékoztatást a Miniszteri Bizottsághoz.
26. cikk
1. Amennyiben a Felek által a jelen Keretegyezményben felsorolt elvek érvényesítése érdekében tett intézkedések megfelelõségét értékeli, a Miniszteri Bizottságot olyan tanácsadó bizottság fogja segíteni, melynek tagjai a nemzeti kisebbségek védelmének a területén elismert szakértelemmel rendelkeznek.
2. A tanácsadó bizottság összetételét és ügyrendjét a Miniszteri Bizottság fogja meghatározni a Keretegyezmény hatálybalépését követõ egy éven belül.
V. FEJEZET
27. cikk
A jelen Keretegyezmény az Európa Tanács tagállamai részére áll nyitva aláírásra. A Keretegyezmény hatályba lépésének idõpontjáig a Miniszteri Bizottság által meghívott bármely más Állam is aláírhatja. A Keretegyezményt megerõsíteni, elfogadni vagy jóváhagyni lehet. A megerõsítõ, elfogadási vagy jóváhagyási okmányokat az Európa Tanács Fõtitkáránál kell letétbe helyezni.
28. cikk
1. A jelen Keretegyezmény hatálybalépésének napja a Keretegyezménynek a 27. cikk szerinti, az Európa Tanács tizenkét Tagállama általi elfogadástól eltelt három hónapot követõ naptári hónap elsõ napja.
2. Mindazon tagállamok vonatkozásában, melyek ezt követõen fogadják el a Keretegyezményt, a Keretegyezmény a megerõsítõ, elfogadási vagy jóváhagyási okmányok letétbe helyezésétõl eltelt három hónapos idõszakot követõ naptári hónap elsõ napján lép hatályba.
29. cikk
1. A jelen Keretegyezmény hatályba lépése és a Szerzõdõ Államokkal folytatott konzultáció után az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága az Európa Tanács Alapszabályának 20. d. cikke alapján hozott többségi határozatnak megfelelõen csatlakozásra kérhet fel minden olyan Államot, amely nem tagja az Európa Tanácsnak, és amelyet a Keretegyezmény aláírására a 27. cikk rendelkezései szerint meghívtak, de ezt még nem tette meg, továbbá bármely más nem-tagállamot.
2. A jelen Keretegyezmény minden csatlakozó Államra nézve a csatlakozási okmánynak az Európa Tanács Fõtitkáránál történt letétbe helyezésétõl eltelt három hónapot követõ naptári hónap elsõ napján lép hatályba.
30. cikk
1. A Keretegyezmény aláírása vagy a megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával minden Állam megnevezheti azt a területet, vagy területeket, amely(ek) nemzetközi kapcsolataiért felelõsséget visel és ahol a jelen Keretegyezményt alkalmazni fogják.
2. Bármely Állam bármely késõbbi idõpontban az Európa Tanács Fõtitkárához intézett nyilatkozatában kiterjesztheti a jelen Keretegyezmény alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott más területre. Az ilyen terület vonatkozásában a Keretegyezmény a nyilatkozatnak a Fõtitkár általi kézhezvételét követõ három hónapos idõtartam lejártát követõ hónap elsõ napján fog hatályba lépni.
3. Az elõzõ két bekezdés alapján tett bármely, a nyilatkozatban meghatározott terület vonatkozásában fennálló nyilatkozatot a Fõtitkárhoz címzett értesítéssel vissza lehet vonni. A visszavonás a Fõtitkárhoz eljuttatott nyilatkozat kézhezvételét követõ három hónapos idõtartam lejártát követõ hónap elsõ napján lép hatályba.
31. cikk
1. Bármely Fél bármikor felmondhatja a jelen Keretegyezményt az Európa Tanács Fõtitkárának tett bejelentéssel.
2. A felmondás a bejelentésnek a Fõtitkár általi átvétele napjától számított hat hónap elteltét követõ naptári hónap elsõ napján lép hatályba.
32. cikk
Az Európa Tanács Fõtitkára a Tanács tagállamait, a többi aláíró Államot és minden olyan Államot, amely csatlakozott a jelen Keretegyezményhez, tájékoztatja:
a) minden aláírásról;
b) minden megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okmány letétbe helyezésérõl;
c) a Keretegyezménynek a 28., 29., 30. cikkek szerint történt hatályba lépése valamennyi idõpontjáról;
d) a jelen Keretegyezményre vonatkozó minden jogcselekményrõl, értesítésrõl vagy közlésrõl.
Minek hiteléül a kellõképpen meghatalmazott alulírottak aláírták a jelen Keretegyezményt.
Készült Strasbourgban, 1995. február 1-én, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvû szöveg egyaránt hiteles. Az Európa Tanács Fõtitkára az Európa Tanács valamennyi Tagállama és a jelen Keretegyezmény aláírására felkért vagy csatlakozó Állam részére hiteles másolatot küld.